Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

az előírt könyvek és jegyzetek anyagának szimpla betanulása ts abból az évi vizsgákon való beszámolás. Tudományos szellemi fejlődésről, vagy tudományos kutatási munkáról abban az időben beszélni sem lehetett a pesti univerzitáson. Ezt a tényt nem chti k az egykori leírások és beszámolók tárják elő, hanem az akkori egyetlen orvosi folyóiratnak : az Orvosi Tárnak közleményei is. A bécsi univerzitáson, amely méreteiben ugyan sokban és előnyösen különbözött a pesti egyetemtől, sem volt lényegesen mis a helyzet a múlt század 30-as éveiig, amikor Itokitan&ly és Skoda végre hozzáláttak, hogy tovább fejlesszék azt a természettudományi irányt, amelyet a nagy francia orvosok : Corvi&art, Laennec, Magendié, Claude Bemard és Brown-Sequart már a század elején megkezdettek. Ebből a tevékenységből született meg az új bécsi iskola, amelynek szabad természettudományos levegője elég lassan szivárgott át a pesti jezsuita kolostor áporodott falai közé. Két kiváló magyar orvos, éspedig először Balassa János, aki sokat időzött Bécsben, hozta az új szellemi világot 1842-ben. majd később 1844-ben Arányi Lajos, liokitansky közvetlen tanítványa törekedett arra, hogy új természettudományos gondolkodást plántáljon be az eddigelé száraz, öreg könyvekhez tapadó magyar egyetemi orvosi oktatásba. Amikor az ifjú magyar orvosok ezt az új szellemiséget megismerték, siettek Bécs felé orientálódni, hogy az új mesterek tevékenységét magukévá tegyék és ettől megtermékenyülve, a magyar orvostudománynak is új célkitűzéseket és az igazi haladáshoz új lendületet tudjanak adni. Markusovszky Lajos is beállott az ilyen fiatalok közé, mert sebész akart lenni, s ezért Bécsben Wattmann sebésztanárhoz szegődött tanítványul. Eveket töltött Bécsben és szívta be az új magasabb kultúrát, nyelveket tanult, majd történelmet és filozófiát is, hogy szellemisége kiemelkedhessek az orvoslásnak, mint tudománynak száraz műveléséből és szárnyakat kapjon ahhoz, hogy elmaradottságunkat minél gyorsabban a nyugati egyetemek példáihoz emelhesse. Az 1847. esztendő azonban már Pesten találja, amikor is Balassa János mellé állott klinikai tanársegédnek. Balassa János az egykori dokumentumok szerint nagyon szerette, s mint azt Korányi Frigyes emlék beszédében leírta, akkor találkozott először Markusovszky -