Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

val, amikor Balassa előszöi alkalmazott kőmetszésnél aetherbódítást s amikor az operációnál a segédletet Markusovszky kiválóan teljesítetté. Balassa talán azért is ragaszkodott olyan roppant szorosan Markusovszkyhoz, mert finom, ideális lényéhez szinte kiegészítőként jelentkezett mellette az eréllyel vértezett munkatárs. A csöndes egyetemi munkát az 1848. esztendő elején bekövetkezett nagy világesemények megakasztották. A párizsi februári forradalom után megérkezett a bécsi forradalmi megmozdulás híre is és március 15-én, amikor Petőfi és Jókai vezetése alatt a Pilvax kávéház ifjú gárdája a jezsuita házban kezdte kibontani a magyar szabadság zászlaját, ezen az aktuson Balassa János és Markusovszky együtt hallgatták a magyar szabadság dalnokainak a nemzet lelkét felrázó beszédeit. A március idusán megindult események gyors ütembe indították meg a politikai megmozdulást, persze ezzel együtt járt, hogy az egyetemen a rendszeres előadások egyszerre megakadtak. Az ország sorsa azonban a szabadság szelének szárnyán gyors ütemben haladt előre és hetek alatt megalakult az első magyar felelős minisztérium. Eötvös József báró, a kinevezett kultuszminiszter, az orvosi ügyek előadójául Balassa Jánost hívta meg és egyúttal kinevezte őt az orvosi kar igazgatójává is. Balassa János a helyes átszervezés érdekében, melyet a szabadság magasztos gondolata hevített, értekezletet hívott össze, amelyen többek között többször felszólalt Markusovszky is, és ahol különösen a história medica oktatásának fenntartása érdekében mondott beszédével alapozta meg először szélesebb tömegek előtt haláláig mindig élvezett nagy tekintélyét. Ez az értekezlet szülte meg azt a mai szemünk előtt is patinásnak és örök igaznak tartható mondatokat, amelyekkel az egyetemi törvény: az 1848 : IX. te. a tanítás és tanulás szabadságát kodifikálta. A magyar nemzet szabadságfájának kivirágzása, sajnos, csak rövid ideig tartott. Az osztrák kamarilla ravasz csűrések és csavarások útján megindította a harcot a megadott szabadságvívmányok elsorvasztására, letörésére, amellyel szemben a nemzeti szabadságharcnak ki kellett törnie. Markusovszky is kénytelen volt az orvosnevelés keretéből kilépni és a sebesültek ápolására