Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
eredményét elfogadni. Ezek, az ő szavait idézve a következők voltak : „...csak akkor tekintsük valamely alkaloid jelenlétét, bebizonyítottnak, ha vizsgálatunk termékén az illető alkaloid összes chemiai és physiologiai tulajdonságaikat felismerjük ; ha mindezeken kívül az illető alkaloidnak még physikai sajátosságait is észlelhetjük, magától értetődik, hogy ezzel annak azonossága még kétségtelenebbé válik". 33 Hogy a bizonytalanság Felletárt is milyen kétségekkel töltötte el, arról legjobban saját szavai tanúskodhatnak : ,,. . .felfedezésem későbbi vizsgálataimnál nagy segítségemre volt és sok lelki nyugtalanságtól óvott meg, mert nem képzelhető cl kínosabb helyzet, mint a törvényszéki vegyészé, midőn ez vizsgálatai folyamában, oly jelenségekre bukkan, melyek valamely mérges anyag jelenlétének gyanúját támogathatják, midőn más részről a tudomány eddig ismert eszközeinek segélyével az illető esetleg mérges anyag természetének kimutathatása nem áll hatalmában, s midőn végre tudja, hogy egyedül véleményétől függ a vádlott felmentése, vagy elítélése". 32 Felletár nevezetes vegyvizsgálatának legfontosabb következménye hazai szempontból most már az volt, hogy a hivatalos körök előtt is nyilvánvalóvá vált, a magyar törvényszéki vegyészet ügye nem maradhat az eddigi — csupán alkalmi szakértők munkáját igénybe vevő — keretek között, hanem gyökeres rendezésre szorul. A rendezés pontosságát most már a megyék is belátták, és egymásután sürgették a megfelelő intézkedés meghozatalát. Elsőnek a Jászkun kerületek közössége 1809. évi május 12-én tartott közgyűlésén fordult felirattal a belügyminisztériumhoz, melyben azt kérte, hogy az eddigi hibás gyakorlattal szakítson és törvényszéki vegyintézet felállításáról haladék nélkül gondoskodjók 34 (lásd a mellékelt facsimilét). Ezt követően 21 más törvényhatóság terjesztett fel hasonló célú kérést a belügyminisztériumhoz. A sürgető kérések hatására 1870. év március 4-i országgyűlésen végre előterjesztésre került ,,a fenyítő törvényszéki célokra szükséges vegyészi műteremnek felállítására megkívánható költségek"
