Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága

ügye. A felállításhoz tervezett költségek azonban oly csekélyek voltak, hogy Patrubányi Gergely orvos képviselő kénytelen volt ezek emelése mellett felszólalni. Beszédéből idézem a következőket:

35 „Hogy egy ily műterem, egy ilyen intézmény céljának megfelelhessen annak kellően kell felszerelve lenni. Bátor vagyok figyelmeztetni, mind a t. igazságügyminisztert, mind a Házat, hogy tudomásom szerint ezen műterem nincs kellően felszerelve, mennyiben sok lényeges dolog a költségvetés részletes előirányzatából kimaradt. Ilyen a lakbér. Ezen intézet felállításához szükséges legalább két dolgozószoba és egy (vegy-) konyha. Nincs felszámítva a légszesz világítás és a vízvezeték sem, azon kívül sajátszerű szekrények szükségesek, nemcsak a kémszerekre nézve, hanem esetleg a különféle stádiumban vizsgált hullarészekre nézve. Továbbá bizonyos eszközök mint a górcsövek olyanok vannak felvéve az előirányzatba, melyek olcsóbbak és nem a legtökéletesebbek. . . Miután tudomásom szerint eredetileg 5 ilyen intézet volt felállítandó, és most egész Magyarország és Erdélyre nézve csak egy van a költségvetésbe véve és miután a második cím alatt előirányzott 2.000 Frt. nem egyéb mint magának a vegyésznek és szolgának fizetése, tehát abból nem pótoltatik a felszerelés. Bátor vagyok, mondom miután csak egy ilyen intézete van az igazságszolgáltatásnak, kérni. . . ezen első felszerelésre előirányzott tételt 3000 Frt.-ról 5000 Frt.-ra felemelni". A szaklapok közül az Orvosi Hetilap kifogásolta a vegyész csekély fizetését.

36 A fenntartási célokra megszavazott 2000 Frt ugyanis így oszlott meg : az alkalmazott vegyész fizetése évi 1200 Ft, a szolga fizetése 300 Ft, míg a házbér 400 Ft volt. Végül a vegyes kiadásokra maradt 100 Ft. Az Orvosi Hetilap szerint : „A vegyész 1200 Ft. fizetésével csak akkor lehetne megbarátkozni, ha ezenfelül végzett munkálataiért még külön díjaztatnék. Úgy hisszük, nem lenne méltánytalan, ha ilyen országos vegyész oly fizetésben lenne, mint egy királyi táblaiíró. Az általa végzett munka fontossága s a hozzá megkívánható képzettség és értelem annyit mindenesetre megérdemelne' '. A megszervezés körül mutatkozó szűkkeblűségnek egyenes következménye az lett, hogy bár Felletárt 1871. április hó 8-án kinevezték „a Pesten felállítandó országos vegyészi műteremhez" országos bírósági művegyésszé, azonban helyiséget nem biztosi