Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
teljesített már és teljesít ma is : gondolni sem mertem arra, hogy egyedül nekem lett volna alkalmam a jelzett jelenségek észlelhetésére, s hogy ezek — melyek minden lépten nyomon utamat állják — teljesen ismeretlenek legyenek még azok előtt is, kik a mai törvényszéki vegytannak — mondhatni — alkotói. A Fresenius által szerkesztett „Zeitschrift für analytische Chemie" legutóbbi száma azonban arról győzött meg, hogy emez imént nyilvánított hitem téves volt, mennyiben az alább közlendők ekkorig valóban nem észleltettek mások által. Az idézett folyóiratban rövid közlemény található, mely lényegileg csupán annyit említ, hogy Selmi F. a hasi zsigerek vegyi vizsgálásánál néha oly anyagot nyert, mely a növényalaok(bázisok) általános kémhatásait mutatá. Mivel hogy én ezt már 5 év óta észlelem, miként erről az illető kir. törvényszékek irattárában fekő vegyvizsgálati jegyzőkönyveim tanúskodnak, s miután Selmi az általam régóta észleltek egyrószének jött csak nyomába, nehogy ezen felfedezés elsőbbsége jogát is elhalásszák előliem, . . megkezdem ezen tapasztalataim közlését". Sajnos Felletár ezen észlelését csak az 1874. év folyamán közölte a Gyógyászat és a kis példányszámban ugyancsak Pesten megjelenő német nyelvű Pester Medizinische Chirurgische Presse orvosi folyóiratban. Felfedezése így meglehetősen szűk körben vált ismertté és nem keltett olyan visszhangot, mint Selmi ez irányú közlése, mely világszerte megindította a kutatást e rejtélyes anyagok mibenlétének tisztázására. Az erre való törekvés nagyon is érthető volt, hiszen nem kevesebbről volt itt szó, hogy eloszlassák azt a bizonytalanságot, mely ettől fogva a növényi mérgek vizsgálatánál az eljáró vegyészek munkájához tapadt. Hiszen minden pozitív vizsgálati eredménynél azonnal felvetődhetett az a gondolat, hogy a megtalált és méregként kimutatott alkaloida vajon valóban az-e, vagy pedig csak tulajdonságaiban hozzá hasonló ptomain ? Ilyen körülmények között joggal lehetett volna azt a következtetést levenni, hogy ilyen esetekben a vegyészi vélemény döntő tárgyi bizonyítéknak nem tekinthető, miáltal az ilyenféle vizsgálatok minden fontosságukat elveszítették volna. Ebből a bizonytalanságból elsőnek Felletár találta meg a kivezető utat. Megjelölte azokat az elveket, melyek szemmel tartásával döntő érvényűnek lehet ilyen esetekben is a vizsgálat
