Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
. . .mióta tehát a növényi mérgeknek a hullákban való keresésére rendszeres vizsgálási módszer állott rendelkezésünkre, egész 1868 évig, mely évbe a legelső emberi hullát vizsgálta növényi mérgekre in foro, a földön akkorig élt kémikusok még álmukban sem sejtették — pedig elég törvényszéki vizsgálatban volt részük —, hogy az emberi és állati hullák rothadási folyamatában huUaalkaloidoknak (úgynevezett ptomainoknak) egész légiója képződik, melyek vegyi reakciók nyomán némely növény alkaloiddal a nem szigorú pontossággal észlelő szakértő által összetéveszthetők, s több szenzációt okozott bűnvádi esetben összetévesztettek". így Felletár volt az első a világon, ki kimutatta, hogy a hullarészekben, azok rothadásakor, a fehérjék lebomlása közben olyan közbeeső termékek képződnek, melyek kémiai és fiziológiai sajátságaik megegyező volta miatt sok tekintetben az alkaloidákhoz hasonlók. Ezek a termékek a Stas-féle eljárással kivonódnak, a növényi alkaloidákkal együtt jelentkeznek, ezért velük össze is téveszthetők. E termékek korábban használt elnevezése ptomain (görög ptóma = hulla) vagy hullabázis, hullaalkaloida, hullaméreg, rothadási bázis volt, ma a kémiai szerkezetük tisztázásával helyesebb a biogénamin elnevezés. A ptomain név különben Selmi olasz tudóstól származik, ki e tárgyú megfigyelését 1873-ban terjesztette a bolognai akadémia elé, így a szaktudományban létezésük bizonyítása az ő nevéhez fűződik. Kobert szerint helyesebb a ptomatin név. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Felletár és a Selmi által észlelt termékek még nem voltak egységes an} r agok és így tulajdonképpen nem is felelnek meg a mai biogén-aminok néven jelölt és ismert szerkezetű vegyületeknek. Ezeket csak később Brieger és követői állították elő, tisztázták kémiai felépítésüket és fiziológiai sajátságaikat. Természetesen előállításukra is más, különleges módszert alkalmaztak. Felletár a hullabázisok felfedezését így írta le : 32 ,,. . .az igazságügy minisztérium megbízásából 1858. évben teljesített egyik vegyi vizsgálatom folyamában oly jelenségeknek voltam tanúja, melyek ekkorig teljesen ismeretlenek voltak előttem, és... e feltűnő jelenségekről egy árva szót sem találtam feljegyezve az irodalomban, mindazonáltal tudván, hogy törvényszéki vegyi vizsgálatokat e hon határain kívül is sok jelesnél-jelesebb szakférfiú
