Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Prof. MORELLI GUSZTÁV: Árkövy József 1851—1922

dog és fia elvesztése után, mint elvált, majd sokáig mint özvegy, Bécsben fejezte be életét 1941-ben, 90 éves korában. Árkövy sokat keresett, különösen •— mint maga mondotta — ko­rona- és hídmunkáival. A Váci utca 65. számú házában az első eme­leten volt rendelője, a másodikon a lakása és a földszinten kocsi­szín és istálló fogatja részére. A nyaralóban szintén volt kocsija. Nagy jövedelmét nagystílű életmódja és utazásai lassan felemész­tették. Harmadik és utolsó találkozásom Árkövy vei 1919 januárjában történt, amikor a háború után egy régi témám végleges kidolgozá­sához megkértem, engedné meg, hogy a klinika könyvtárában utána nézzek. Meglehetősen ridegen fogadott,, ellentétben előbbi visel­kedésével és amikor megmondottam, hogy a rágási nyomás kér­dését kutatom, azonnal rávágta: „Azt 1875-been Joh. Gorham már megírta." Kíváncsi voltam, hogy tényleg így volt-e. Annyiban igaza volt. hogy az állkapocs izomerejéről írt Gorham, de én nem ezt kerestem. Mindenesetre bámultam csodálatos emlékezőtehetségét, ami köztudomású volt. 1905-ben Árkövy tudományos munkája elismeréséül tahitót­falusi előnévvel magyar nemességet kapott; címerében az Aesculap-bot és írótoll szerepel. 1906-ban összeállított biblio­gráfiája 54 dolgozatot, illetve monográfiát tartalmaz.. Érdek­lődése igen sok irányú volt, de az orthodontia és a szájsebé­szet nem szerepelnek dolgozataiban. Ugyanekkor a tanszéket ny. rk. tanszékké szervezték és ezzel Árkövy a karban szava­zattal bírt. 1906-ban hivatalos helyről jött rendelettel a fogá­szati klinika stomatclógiai klinika és a fogorvos stomatológus elnevezést nyert. Ez nemcsak névcsere, hanem egy tudomá­nyosan megalapozott fogalom megjelölése, amellyel a nem or­vosi alapon gyakorolt fogászatot az orvos-fogorvosi felfogás­tól elkülöníti. Ezzel a fogászati klinika története bezárult és megindult a stomatológiai klinika felépítése és berendezése. Az egyetemi klinika tapasztalatai alapján ez három részre osz­lott, úm. a propedeutikára, ide tartozott az cdontográíia, pale­ontológia, részletes bonctan, élettan, metallurgia. A második rész a stomatológiai klinika és terápia, ezen azonban nemcsak a fogak, hanem a szájüreg minden részének kóros elváltozása és gyógyítása értendő.- A harmadik a technika, amely a fog-

Next

/
Thumbnails
Contents