Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Prof. MORELLI GUSZTÁV: Árkövy József 1851—1922

fenti feladatokat magáévá tette és a fogászatot egy propedeutikai és egy klinikai csoportra kívánta osztani és a két magántanárra bízni a tárgyak előadását azzal, hogy egyelőre díjazás nélkül végezzék. Ezt Iszlay nem vállalta, Árkövy azonban igen, és így megkezdődhetett az egyetemi fogászati klinika berendezése, hogy az 1889—90. tanév második felében a tanítás megkezdődhessék. A fogklinika részére a Hatvani utcából időközben kivonult belső klinikai telep gazdasági épületének II. emeletén szolgalakásokból alakított 3 kis szoba és kis tanterem utaltatott ki. Itt a Rókus-kórházból történt átköltözés után 1890. február 17-én már megkezdték működésüket. Fodor József dékán nyitotta meg a fogászati klinikát, kiemelve, hogy a fogászat a sebészetből vált ki és oly terjedelművé fejlődött, hogy külön orvosi szakmát képvisel, és így a fogászatot az egyetemhez csatolva elfogadják, mint egyenrangú szaktudományt. 1892 januárjában Árkövy megkapta a rendkívüli tanári címet. Mindezzel azonban csak az intézet keretei voltak megadva, de hiányoztak a példák, amelyekhez igazodni lehetett volna. A külföldi fogászati intézetek csak szakiskolák voltak és nem szolgálhattak egy egyetemi intézet példájául. Alapul véve tehát a Magyar utcai intézet ügy- és munkamenetét, továbbépítették a klinika belső szervezetét, a munkarendet, a betegforgalom lebonyolítását, a tudományos munka megindítását. Ebben nagy segítségére volt dr. Hattyasy Lajos, aki az első tanársegédi állást kapta meg. Ezt nagyban elősegítette Árkövy nek az a tulajdonsága, hogy szerette tanítványait a hivatalos munka után maga köré gyűjteni és itt fesztelen társalgásban beszélték meg a tudományos kérdéseket és feladatokat. Ellentétben a külföldi szakiskolákkal, a tanítványok között mindig akadtak orvosok, akik már más klinikák laboratóriumi dolgaiban jártasak voltak és ezekkel egyetemben kutatták az egyes fogbántalmak kórbonctani és szövettani képeit. Amikor a bakteriológia kutatása is szükségessé vált, a klinika saját erejéből is bakteriológiai laboratóriumot rendezett be, s ezen a téren is számottevő eredményt ért el kísérletes kutatásaival. A dolgozatok a kérdés történelmi áttekintésével és az eddigi