Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Prof. MORELLI GUSZTÁV: Árkövy József 1851—1922

fogászmesteri oklevelet is kapott (magister artis dentariae), hogy külföldön e szaktudományban való jártasságát is bizonyíthassa. Eltökélt szándékát, hogy külföldre megy és megtanulja a modern fogászatot, azonnal meg akarta valósítani és e célból utazási ösztöndíjért folyamodott, amelyet az akkori dékán, Rupp Nepomuk János jóindulatával meg is kapott, főleg azért, mert a jó modorú és megjelenésű ifjú már beszélt angolul. Meg sem várta, míg kiutalják a pénzt, hanem szüleinek támogatásával Londonba utazott és a Dental Hospitalba beiratkozott. Az itt előírt nagy tandíj előteremtése nehézségekkel járt, de Balogh Kálmán prof. segítségével ez is sikerült, és így félévi tartózkodása és tanulása biztosítva volt. Szándéka nemcsak a fogászat megtanulására irányult, hanem betekintést akart nyerni az ottani kórházi és magánpraxis viszonyaiba is, azzal az eltökélt szándékkal, hogy ami hasznos és jó, azt a hazai szükségletekhez idomítva megvalósítsa. Ahogy tehát céltudatos volt a fogászat élethivatásul való megválasztása, ugyanúgy céltudatos volt Londonban eltöltött tanulmányi ideje is. Ami a szaktanítás, a nevelés és a gyakorlat terén bevált, azt át akarta ültetni hazai viszonyainkba is, de úgy, hogy azt egyúttal a többi orvostudománnyal kapcsolatba hozza. Minderre itthon szerzett nagy irodalmi felkészültsége tette képessé, mert Barna könyvtárában sokat olvasott és tanulótársai, sőt tanárai csodálkozására az ottani vitaüléseken nemcsak saját tapasztalatait, hanem a német és francia szakirodalom adatait és érveit is fel tudta sorakoztatni. Még egy másik eljárása miatt is feltűnt. Az egyes betegek kórlapjait ugyanis úgy vezette, mint ahogy az orvosegyetemen megtanulta, tehát kórelőzményt, jelenállapotot, a diagnózist és az ezen alapuló terápiát is feljegyezte, amit ott egyáltalában nem tettek, mert megelégedtek a beavatkozás módjának bejegyzésével. Látta az ottani tanítás módszereit a leginkább csak gyakorlati órákon, és megcsodálta azt a szigorú lelkiismeretességet, amellyel az aranytömések készítését tanították és ellenőrizték, de látta az egyoldalú fogászati felfogás hibáit is, amennyiben ezt az orvosi gondolkodás és tudás hiánya jellemezte. 5 Orvostörténeti közi. 65