Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

bukaresti magyar lapnak sok előfizetője és olvasója volt Erdélyben és Magyarországon. 15 Romániai magyarok levelezése. Kelet, 1876, 172. szám. 16 Lásd a Vasárnapi Űjság 1870. március 6., 10. szám. 17 Békés István: Hazádnak rendületlenül... Budapest, 1955. 149. oldal. ,8 Alföld, 1861, 20. szám. 1!l Andreas Wolf (1741—1812): Beiträge zu einer statistisch-historischen Beschreibung des Fürstenthums Moldau (Szeben, 1805). 20 Constantin Virnav (1806—1870): Rudomentum Physiographiae Moldáviáé (Buda, 1836). 21 Constantin Caracas (1773—1828): Topographia Muntenei (Bucuresti, 1830). 22 J. B. Barbenius életére és tevékenységére vonatkozólag lásd J. Trausch: Schriftsteller Lexikon oder biographisch-literarische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutsche. Brassó, 1868, I. kötet, 58— 61. oldal. 23 Nyulas Ferenc életére és tevékenységére vonatkozólag lásd Spielmann J.: Nyulas Ferenc című munkáját. Bukarest, 1955. Akadémiai könyvkiadó. 5—71. old. 24 Levelében a következőket olvashatjuk: „Két bevégzett munkám van, egyik pályázik 100 aranyra! másik jövedelmezne legalább annyit. Itt nincs a múlhatatlanul szükséges másoló kéz. Ezt tehát Bukarestben kellemes keresnem és ott időznöm, hogy biztosan elszállíthassam." E levél 1862. március 6-ról keltezett és a Kelet 1876. június 24-i, 1842. számában jelent meg (560. old.). 25 Az eredeti „Pályázat hirdetés" az Orvosi Hetilap 1860, 50. számában jelent meg. Oroszhegyi apró módosításokkal adja vissza az eredeti szöveget. 2li Koós Károly: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, II. köt., 368. old. 27 Nem tudtam ellenőrizni, hogy az Erdély aranyvidéke kéziratát Oroszhegyi valóban elküldte-e Budapestre. Sem életrajzában, sem a Kelet 1876. évi számaiban közzé tett leveleiben nem találtam utalást erre vonatkozólag. A volt Budapesti Orvosi Egylet irattárának átnézésével nem csupán erre a kérdésre kapnánk esetleg felvilágosítást, hanem azt is megtudhatnánk, miképpen fogadta a bíráló bizottság Oroszhegyi írását. (Folyamatban van! Szerkesztő.) 28 A középkorban pizetum alatt azt a püspöknek járó tizedet értették, amit a feldolgozatlan ezüst vagy arany után, illetve a pénz-