Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

verésből fizettek. Később pizet alatt a bányatized megváltási őszszegét értették. Mint súlymérték, 6 pizet egy unciával volt egyenlő, vagyis kb. 30 grammal. 29 G. A. Chatin (1813—1901), francia orvos, gyógyszerész és természetkutató. Jelentős munkákat írt a jódnak a források és patakok vizében, az édesvízi állatok szervezetében, bizonyos szárazföldi növényekben és állatokban való jelenlétéről. Tanulmányozta a jódhiány és a golyva összefüggését. Idevágó munkái: Présence de l'oide dans l'air, les eaux, le sol et les produit alimentaires des Alpes de la France et du Piémont" (1852); Question du goitre et du créténisme (1852—1853). 30 J. Güggenbühl (1816—1863), svájci orvos, aki a kretinizmus problémájára vonatkozó kutatásaival tűnt fel. Művei: Über die Cretinismus (1845); Die Heilung und Verhütung des Cretinismus und ihre neuesten Fortschritte (Berna, 1853). 31 A XIX. század első feléből több Weber nevű jeles német orvost ismerünk. A kéziratban nem találunk egyéb támpontot, amelyből pontosan megállapíthatnánk, melyik Weber-ről van szó. A felvetett kérdés (golyva aetiologiája), amellyel kapcsolatban említi Weber nevét, valószínűvé teszi, hogy Ernst Heinrich Weber (1795— 1878), neves fiziológusról és anatómusról, a lipcsei orvosi kar tanáráról van szó. 32 Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos. (Az orvostudomány magyar mesterei) Budapest, 1924, 68. old. PE3KDME )Kn3Hb u jieíiTe.TbHOCTi-. Ho>Khi Opocxe;ibii (1822 —1870) iiMeer 3HaMeHne IOK B pyMbiHCKofi, Ta K n B BenrepcKoii ncropiiH Me/umiiHbi. Opocxedbu noJiVHH,T /inn.noM Bpana n anymepa B 1857 ro;iy B IleuiTe. OÄHO BpeMH paöoTaji B KoJio>KBape H no3>Ke B A6pya6anbe (1859— 1860). JleTOM 1860 ro^a nepeexaji B ByxapecT H noCTynjiH na pyiubiHCKyio rocy^apcTBeHHyio cJiyjKŐy. Cna^ajia 6HJI Ha3Ha4eH pafioHHHM BpaMeM B r. Rimnicul-Sarat, n03>Ke CTapuniM ropo.iCKHM H 6ojibnnmibiM Bpa^eM B OOKILUIHH. B 1862 ro;iy Opocxedbu noKHuyji PyMbiHiiK) H nepeexa.i B Typunio. O.THO B p e M a paőOTa.n B KiocTeH/iwe (TenepeiiiHHH KOHCT3HTa). H3 STOTO nepiio/ia ero ;KII3HH ocTa.nocb ABC ' CTflTbH, HBJIÍUOIIUieCíl H H Te p Ê C H b! M H 3 H II bl M H MCTHUH HC KOTO npoui.Toro JXoôpy

JITKH. MeAHiiHHCKoro-nHcaTe^bCKaH AeflTe.TbHOCTb Opocxedbu HMeeT Miioro TaKHX OTHOLUeH H fi

, KOTOpbie — npil HX 06ui,eii UCHHOCTII — flBJIHtOTCR