Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

„A hol a golyva honos, ott találod a gyügyéket is. Emitt főleg az agy, amott egy alárendeltebb szerv, a pajzsmirigy van bántalmazva; ... Nem szólunk a rőnatáji, szórványosan jelentkező golyva vagy gyügyeségről. Aligha minden esetben ki nem lehet puhatolni másfelőli oda származását; ...Mindkét bántalomnak világosan havasalják a tanyája. Tehát a íöldköri viszonyokat lehetetlen számításból kihagynunk.'' (Kézirat b'2—83. old.) Güggenbühl dr.-ral vitába szállva — aki a golyva kérdésével kapcsolatban egy levelet intézett a Magyar Tudományos Akadémiához — leszögezi, hogy ,,.. . késztetve érzem magam Dr. G. meséig menő jelzésére emez észrevételt tenni, hogy oly forrást, melynek vizétől mindenki ki issza, néhány hó alatt meggolyvásodnék, nem ismerünk." (Kézirat 85. old.) A Güggenbühl doktorral folytatott polémia során még megjegyzi: „A táplálkozási mód, hogy a véralkatot nevezetesen módosítja, általánosan is, de egyenesítve még inkább alapos gyanítmány. Mire mégis Dr. G. mi súlyt sem fektet. Arra sem adhatunk igent, hogy a szegénység és tisztátlanság csak következményei lehetnek a gyügyeséget előmozdító hatányoknak. Megfordítva, inkább szeretnők mondani, hogy okai is a gyügyeségnek mint következménynek. Tehát közös hatsnyok." (Kézirat 86. old.) „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" azt is elárulja, hogy igen jól ismerte az általa tárgyalt vidék román lakosságának és munkásságának nehézségeit is. Ezt a tényt annál is inkább hangsúlyoznunk kell, mivel tudjuk, hogy mindössze egy évet töltött, mint orvos, ezen a vidéken. A kolozsvári Orvostörténeti Intézet levéltárában számos Oroszhegyi által írt recept található, abból az időből, amelyet Kolozsváron töltött. Ezek a receptek mind az 1859. év első feléből származnak. Azt is tudjuk, hogy 1860 nyarán ment Romániába. Amint a kéziratban maga említi, nem volt alkalma arra, hogy „több éven át" tanulmányozza a járványok lefolyását. Dacára annak, hogy orvosi-egészségügyi és társadalmi vonatkozású feljegyzései bizonyos tekintetben nem mindig elég megalapozottak s nem eléggé elemzőek, megállapításainak többsége és az általa felvetett kérdések sokoldalúsága megérdemli figyelmünket. Nyugodtan állíthatjuk, hogy nagy figyelemmel tanulmányozta a kérdéses vidéket, ami egyébként természetes is volt, hiszen