Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

Iménti pontból azt lehetne következtetni, hogy tehát a nép gyógyápolási tekintetben jól el van látva. Nem úgy van. Eltekintve attól, hogy a Havas fennlakossága legföllebb civódásai következtében, vagy ha városba vetődik, lát orvost. Vagy hébe-hóba maga az orvos kirándul az itteni bájos természetet éldelni s egyúttal egészségi látogatásokat tesz. Maga a bányalaktájak háta hirtelen változó merevélyek s mélységekből áll, melyeken egyes emberi erő nem győz huzamosan hágni, lejteni; hozzá tudva a távolságokat is, sem tengelyen, sem lovon, sem gyalog nem bírja ama sok járás-kelést, melyek hivatala gyakorlatában kikerülhetetlenek. így ámbár pénzszámítás szerint, 900 fr-ton fölül levén díjazva, úgy látszik méltányosan van ellátva; valóságban fizetvénye nem elegendő. De lenne bár a meglevő személyzet bőven jutalmazva, számuk nem elégséges hivatásuk pontos betöltésére. Előbbiekhez véve, hogy Abrudbányán még egy megyei sebész, Zalatnán egy főorvos, egy sebész, Oí'fenbányán egy sebész, Kőrösbányán egy sebész, Nagyágon egy főorvos, egy sebész; tehát az egész körülírt vidékben 4 főorvos, 7 sebész működik; fönnemlített népesség arányához és a nagy területhez képest az egészség Istenasszonya még sokat kíván. De számok beszéljenek: Év: 1856 1857 185b Bányamunkások száma: 8551 8913 9751 Ezek többsége az abrudi megyében apró bányászattal foglalkozik. Abrudbánya népessége 4000 fő. Ezt megközelíti Vöröspatak. A bányafalvaké több. Az összes Abrudi járás népessége 54 000. A bányamunkások egészségi, halálozási állapotát illetőleg: beteg: halott 1857 77,73»;, 1,44% 1858 72,34% 2,36% Testi szerencsétlenség 1857 : 90 ebből halál 9. 1858 : 70 ebből halál 4. (Kézirat 57—59. old.)