Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

vett részt. Egy ideig Ausztriában, és Csehországban volt uradalmi orvos, majd hazájába tért s a Batthyány herceg enyingi uradalmához tartozó Mezőkctmáromban kezdett orvosi praxist. Tizenhét éven át teljesítette itt példásan hivatását, de időt szakított magának arra is, hogy kedvenc foglalkozásának, a kertészkedésnek éljen. Évek során mintaszerű szőlőt, gyümölcsöst és ezzel kapcsolatosan faiskolát létesített. Faiskolajában már 1847-ben 55 almafajtát, 56 körteféleséget, 'kétféle birset s ezeken kívül több fajta őszibarackot szaporított. Ö állította elő az ismert mezőkomáromi duránci őszibarackot. Az 1848—49-i szabadságharcban mint főorvos gyógyította a hadviselés sebesültjeit és betegeit, 1850-ben 'megvált az orvosi pályától, Pestre költözött és itt néhány barátjával a kerepesi vám közelében, a Csömöri úton haszonkertészetet és faiskolát alapított, azt külön kertészképző iskolával kapcsolta össze, s annak sikeresebb berendezésére és felszerelésére a helytartótanácstól 2000 forint évi segélyt kapott. 1860-ban ő lett Budán, a Gellérthegy déli lejtőjén az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről már 'korábban berendezett vincellér- és kertészképző iskola vezetője. Lelkes buzgósággal látta el ezt a kedvére való hivatalát 1876-ig, amikor súlyos szembaja miatt kénytelen volt megválni attól és egy évVel később az életétől is. Széleskörű szakirodalmi munkásságot fejtett ki, amellyel nagy lépésekkel vitte előbbre a magyar szőlő- és gyümölcstermesztés ügyét. Emlékét több gyümölcsfajta, így az Entz fekete cseresznye, az Entz-kajszi és az Entz rozmaring alma őrzi. Az utóbbi széles körben terjedt el az Alföldön, sőt újabb fajta is keletkezett belőle. Itt kell megemlítenem, hogy a pomológia lelkes apostola volt egykori egészségtantanárom, vértesi Tóth Imre, bányakerületi főorvos is, aki Selmecbányán, a Kálvária alatt elterülő kopároson nagyszerű kertgazdaságot és gyümölcsöst rendezett be, amely páratlan volt a maga nemében és messze vidékről a megcsodálására jártak. Gyümölcsösében Selmecbánya elég zord klímája ellenére, gyönyörű gyümölcsöket termesztett s különösen körtéi valtak ismertek, amelyekkel több gyümölcsé^szeti kiállításon értékes díjakat nyert. „Gyümölcsészeti tapasz-