Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

lehetővé tette számára, hogy többet foglalkozhassék a botani­kával. Ekkor fogott hozzá régi kedves tervének kiviteléhez: Görögország áttekintő flórájának megírásához. Csodálatra méltó szorgalommal rövid időn belül sikerült is befejeznie há­romkötetes fő művét, a „Synopsis florae Grecae"-t, amely nemcsak Görögország flórájának első összefoglaló gyűjtemé­nye, hanem kiváló diagnózisai révén, mint határozó könyv is elsőrendű. Alsó-Ausztria növényeiről szóló művei is arról ta­núskodnak, hogy Halácsy elsőrangú növényismerő volt. Dé­gen Árpád szerint 5 Halácsy valamennyi művében és dolgoza­tában szigorú következetesség, a szisztematikai és nomenkla­túrái kérdésekben bizonyos leszűrtség jut napvilágra, amely az egyes modern, tulajdonképpen deduktív módon nyert néze­tékkel megnyugtatólag hat s az olvasóban bizonyos biztonság­érzést kelt fel, mégpedig annak a biztonságnak az érzetét, amely minden empirikus úton nyert következtetéshez fűző­dik. Halácsy érdekes egyénisége volt a császárvárosnak. Bécsi otthonában ,;botanikus zsúrokat" rendezett. 37 éven át, 1913. december 13-án bekövetkezett haláláig, miniden héten össze­gyűlt házában. Bécs szisztematikusainak elitje, felkeresték há­zát a Bécsbe jött külföldi botanikusok is és a leggazdagabb osztrák magáhherbárium helyén bemutatták, megszemlélték, esetleg determinálták a ritka és kritikus növényeket és meg­beszélték a botanikai irodalom újabb műveit. A növénytani tudomány sok ifjú mívelője ezeken a botanikai zsúrokon kapta az első elismerést. Külön kell szólnunk azokról az orvosokról, akik az egyete­mein szerzett botanikai ismereteket gyakorlatilag is felhasz­nálták, tehát, akik kertészkedtek és állomáshelyükön gyümöl­csöst vagy virágoskertet rendeztek be. Ilyen volt Entz Ferenc orvos, akinek nevéhez fűződik az első magyar haszonkerté­szet és faiskola létesítése. Entz Ferenc százötven évvel ezelőtt, 1805. december 6-án született Sümegen, ahol atyja megyei orvos volt. A pesti egyetemen kezdte meg orvosi tanulmá­nyait és Bécsben a híres Hartmann vezetése alatt végezte 1831-ben. Abban az esztendőben Bécsben kolerajárvány dü­höngött és ennek megfékezésében a fiatal orvos tevékenyen

Next

/
Thumbnails
Contents