Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

is folytatott. Amerre csak megfordult, gyűjtötte növényeinket. Weszprémi szerint herbáriuma 1646-ban 2486 növényt tartalmazott, de úgy ennek, mint útinaplójának nyoma veszett. Nagyhírű orvos, de botanikus is volt, a XVII. század első felében élt Augustini Keresztély ab Hortis, késmárki orvos, a Tátra növényvilágának egyik kutatója, a „kárpáti balzsam" vagy „magyar balzsam" feltalálója. Találmányának jelentőségéről és kelendőségéről az Orsz. Orvostörténeti Könyvtárban rendezett egyik előadáson bővebben esett szó.

2 Növényeink ismertetése terén értékes munkát végzett .a soproni születésű Kramer János György Henrik katonaorvos, aki részt vett az 1715-ben kitört török háborúban, az 1734-i német—francia háborúban, az 1736-tól 1739-ig tartott második török háborúban, mint tábori főorvos, közben Temesvárott volt tisztiorvos, sőt Drezdában a szász választófejedelemnek is udvari orvosa volt. A tudomány különböző ágai iránt élénken érdeklődő tábori orvos, aki hazánk legnagyobb részét bejárta, több növényünkre hívta fel a tudósok figyelmét a Bécsben megjelent tudományos gyűjteményben, a Commercium litterarium köteteiben. Ezek egyikében történt például utalás az orgona aldunai spontán előfordulására. Kramer nagyatyjának neve különben még nemes Brassay Pál, melléknevén Kalmár volt, de a Budáról Sopronba költözött család, amikor feje kereskedést nyitott, felvette a Kramer nevet. Ö írta az első növényhatározót, igaz, hogy latin nyelven, de akkoriban a botanika nyelve még latin volt. A „Tentamen botanicum", amely 1728-ban jelent meg, megtanította a botanikust arra. hogy miképpen ismerhet meg valamilyen növényt. A könyv második és bővített kiadásában, amelyet 1744-ben jelentetett meg, foglalkozott Linné akkoriban élesen támadott és szekszuálisnak, ,,parázná"-nak csúfolt rendszerével, azt annyira veszedelmesnek és erkölcstelennek tartotta, hogy óva figyelmeztetett: ,.botanicam castissimam alias et innocentissimam pueri adolescentesque hac methodo doceri nequeunt". A XVIII. században élt botanikus orvosaink közül az első helyek egyike illeti Loew Károly Frigyest. Loew Sopronban