Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
született, a jénai egyetem orvosi fakultásán 1721-ben szerzett doktorátust ,,De Polypodio" című disszertációjával. Eleinte szülővárosában volt gyakorló orvos és szabad idejében botanikával foglalkozott, majd Bécsbe hívták, ahol kitűnő orvosi hírnévnek örvendett. Orvosa volt a Bécsben tartózkodó külföldi követeknek, az osztrák főhercegeknek és hercegeknek, a császári udvar kegyeltjeinek, orvosa volt Szavojai Jenőnek, a törökverő hadvezérnek is, aki megbízta kertjében található növények leírásával is. Tizenhat évi bécsi tartózkodása után 1738-ban visszatért Sopronba, ahol folytatta a növények gyűjtését, Loew élénk összeköttetésben állott tudós férfiainkkal, és korának botanikusaival, Windisch János Teofillal a bazini, majd pozsonyi orvossal, aki egyébként sógora is volt és Franz Ernest Brückmann wolfenbütteli orvossal. Brückmann az ő biztatására jött Magyarországra és annak északi vidékéin gyűjtötte ritkább növényeinket, fáinkat, tölgyeseink különös gubacsait és sorra járta a Felvidék valamennyi bányáját. Brückmann magyarországi utazásai során megismerkedett tudós férfiainkkal, például Bél Mátyással, botanizáló orvosainkkal, így a imár említett Rayger Károllyal, Fischer Dániel késmárki orvossal, aki felvetette a magyar természettudományi és orvosi egyesület alakításának a gondolatát; Raymann János Ádám, Eperjes és Sáros megye fizikusával, aki a leydeni egyetemen szerezte doktori oklevelét és már Jenner felfedezése előtt a himlőt oltással igyekezett megelőzni, s kiterjedt orvosi praxisa mellett szenvedélyes botanikus volt, aki a császári akadémia ,,Ephemerides"-eibe több értekezést írt jellegzetes növényeinkről és megcáfolta az aranyat termő szőlő meséjét, amelyet Veszprémi szerint Heldi Máté, Rákóczi Zsigmond erdélyi ,fejedelem főorvos doktora „röpített" világgá. Talán Rayman cáfolata alapján írta Gaspar Neumann, berlini kémikus azt, hogy: „omne aurum vegetabile e viribus enatum ad aniles refertur fabulas". 3 Brückmann, aki 290 növényüket sorolta fel egyik értekezésében lelőhelyük megnevezésével és gyűjtési napjuk feltüntetésével, annyira megszerette országunkat, olyan jól érezte magát közöttünk, hogy
