Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

E munkájának jelentőségét két körülmény határozza meg: 1. ez a mű azoknak a kevésszámú, valóban orvosi topográfiáknak egyike, amelyek Románia valamely jól körülhatárolt vidékére vonatkoznak; 2. az a tény, hogy ez a helyleírás egy bányamunkások által lakott vidékről szól, különleges jelentőséget kölcsönöz a kéziratnak, az iparvidékek egészségvédelmének múltbeli fejlődése szempontjából. „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" közel száz éven át kéziratban maradt anélkül, hogy, akár csak töredékesen is, nyomdafestéket látott volna. A kézirattal e tanulmány foglalkozik első ízben magyarul. E művét a volt Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára őrizte, amelyet 1948 után az állam, illetve a Román Népköztársaság Akadémiájának kolozsvári fiókja vett át. Műve, amelyet a kéziratosztály A. 383. szám alatt tart nyilván, elég terjedelmes: 92 számozott lapon, rendes könyv alakban (8°), 185 írott oldalt tartalmaz. A kézirat öt fejezetre oszlik, amelyeket egy végszó egészít ki. A munka általában megőrzi a szokásos topográfiák szerkezetét; ez a tudományos irodalmi forma igen elterjedt és kedvelt volt a XVIII. században és a XIX. század első felében. Orvosi topográfiája azoknak az általános helyleírásoknak, illetve orvosi leírásoknak egyike, amelyek Románia, valamint a szomszédos országok, köztük Magyarország művelődésének múltjából ismeretesek. Nem lesz érdektelen rámutatni arra, hogy e tudományos irodalmi művek szerzői között, akik túlnyomóan orvosok voltak, találunk nem orvosokat is, akik egyes orvosi vagy járványtani kérdésekben bizonyos tájékozottsággal rendelkeztek. Ez utóbbi szerzők munkái igazolják állításunkat. így Dimitrie Cantemir, Moldva nagyműveltségű fejedelmének, Descriptio Moldáviáé (1715) c. munkája, noha nem tekinthető orvosi topográfiának, mégis bőségesen tartalmaz adatokat Moldva egészségügyi helyzetéről és a moldvai népi gyógyászatról. Tudjuk, hogy Cantemirnak voltak orvosi ismeretei, amelyeket ifjú korában tanítóitól, köztük Jeremia Cacavelatól, Alexandru Mavrocordattól és Artai Meletietől nyert. Egy másik ismert szerző, Anton von Hammer, aki az 1738—1740. évi bán-