Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól
megszabadulni — mint már említettük — a törött vértől, hűlt vértől, fekete vértől, sűrű vértől, de a sárvíztől is. Ez a kifejezés főleg a tiszántúli és erdélyi leírásokban fordul elő, de a dunántúli kéziratokban is olvashatjuk itt-ott, ami kétségtelen jele annak, hogy az orvosság és gyógyító tanácsok Erdélyből is átkerültek a Dunántúlra, vagy a Felvidékre és viszont (Körmendi levéltár. Miss. 1595.). A Batthyány-levéltárban olvashatjuk a következő kéziratot 1573-ból: „Nem tudom aréna bánt e avagy kólika, okádnom igen kell. Ha kendnél (Batthyánynál) volna valami orvosság, küldene mind arénáról s mind kólikáról." Ehhez hasonlót nagyon sokat találunk az okmánytárakban. Az orvosság-tudakozódások nemcsak emberbetegségeknél, hanem állati bajoknál is divatosak voltak, Mindszenty István zágrábi kanonok, 1550-ben ezt írja Batthyány Ferencnek (Körmendi levéltár) : „Accepi medicium contra mortalitatem porcorum, accipenda est agrimonio vulgo apróbojtorján (Bolythoryan) salvia, abrithium et sulfur." Ugyancsak a körmendi levéltár adataiból tudjuk, hogy magasrangú főurak, pl. Pázmány Péter is, házi orvosságot kért és nem fordultak orvoshoz. A körmendi levéltár Miss. Pozsony, 1636. december 5-i leveléből olvashatjuk, hogy ezt írták Battyhány Ferencnének: ,,Ha kegyelmed az fulladás ellen valami jó és próbált orvosságot tudna, megszolgálom kegyelmednek, ha tudtomra adja." A Nádasdy-levéltár adataiból látjuk, hogy előfordult, hogy a föld népével is törődtek. A nádor 1552-ben orvosságot készíttetett nagyobb mennyiségben pestis ellen. A gazdatiszt, akinek meg kellett volna tanítani a cselédséget és jobbágyságot, hogy azok miképpen alkalmazzák a gyógyszert, ezt jelentette Nádasdynak: „Mind megtanítottam őket. És mindenekelőtte szembe lettem vélek, eléggé füstöltem magamat." Ezalatt azt érti, hogy füstöléssel fertőtlenítette önmagát. A veszettség ellen valamennyi kéziratos könyvben sokféle szert ajánlottak, de egészen jellemző, hogy a variációk majdnem mindenütt megismétlődnek. Nádasdy Tamás 1570-ben fagyaibogarat és rutát összekeverve ajánlott a veszettség ellen. Ugyanezek ismétlődnek hol együtt, hol külön, hol más