Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

gyógyítás, doktorkodás, segíteni akarás. Több röplapot és figyelmeztető iratot; ismerünk a kolera elleni védekezésről és a gyógyításáról. Főképpen kiemelkedik közülük a tiszabábolnai kolera-röpirat, amelynek időpontja 1831. augusztus 3., Morvái János tiszabábolnai pap írta és küldte szét jó szándékból és ingyenesen az egész országba. Tudomásom szerint ezt a nagyon érdekes röpiratot ez ideig még nem közölték. A kéziratos orvosló könyveken kívül a kalendáriumok kéziratos bejegyzési részei azok, amelyekben rendkívül sok orvosló vonatkozást találunk. Legtöbb ugyan minden eredetiség nélküli variáció, éppen úgy, mint a nagyon sok magánlevél, amelyekben betegségeket és gyógyításokat írnak le. Az állami levéltárak (megyei és városi) anyaga, éppen úgy a főúri, püspöki, szerzetesrendi könyvtárak és levéltárak még biztosan sok fel nem tárt ilyen irányú és orvostörténelmi szempontból fontos kéziratot tartalmaznak. A kéziratok jobbára helyes megfigyeléseket, régi tapasztalatokat írnak le. Legnagyobb részük a betegségek tüneteit gyógyítja és csak ritkábban említik és .keresik a betegség, a tünet, a tünetcsoport okát és eredetét. A magyar nép még ma is leginkább a tüneteket tartja fontosnak és nehéz megértetni az ok, az eredet, a lényeg keresését. A vérrel kapcsolatosan a sűrű vér, híg vér, ritka, vizes vér mint betegségformák váltakoznak, de sokszor olvassuk a törött vér, áthűlt vér, sárvizes vér kifejezéseket is. A hűlés, fázás, zúzódás, mohódás, a csömör, különböző hideglelések, a geleszta betegség stb. ismétlődnek újra és újra a sok tünet leírása között. A régi századok egyszerű magyar népe, de a főrangúak is, ha a családban beteg volt, csak ritkán gondolhatott orvos-hívásra, hanem először a családban megszokott gyógyító eljárásokat vették elő, aztán az atyafiság és ismerősök következtek, majd a hasonló betegségeken átesettek után kutattak, hogy megkérdezzék tanácsaikat. Előbb a kéznél levő háziszereket próbálták meg: herbák, kenőcsök, sáfrány, melegítés, fokhagyma, dinnyebor, pálinka stb. és csak ha nem állott be javulás, akkor kezdték el a távolabbi gyógyító tanácsok keresé-