Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

nevezései, a velük kapcsolatosan feljegyzett betegségek, még több a szláv, bolgár, török és egyéb eredetű vonás. A füvek, fák, gyökerek, gumók elkészítése, főzése, a párlás, porítás, őrlés, aprózás, füllesztés, aszalás műveletei ezerféleképpen változnak. Ugyanez áll a velük való keverésekre is. Sokszor szájon át adták, máskor bedörzsölés formájában, megint máskor gőzöltek ugyanazzal a szerrel. Maga a gőzölés is többféleképpen történt fontoskodva és aprólékosan, mintha ettől függene annak gyógyító hatása. Sohasem magyarázzák meg a kéziratok, hogy egyik vagy másik módszer miért jobb vagy roszszabb. Pl. ugyanazzal a szerrel gőzölnek forró vizes párolás alakjában, máskor azt állítják, hogy csak akkor használ, ha szárazon gyújtják meg, újra máskor ugyanaz a szer csak akkor hatásos, ha izzó kőre öntik és úgy gőzölik meg a beteget. A kéziratok ritkábban főúri és főpapi eredetűek, nagyobbrészt falusi nemesek leírásai, elég gyakran paraszti eredetűek. Mondanunk sem kell, hogy mindezek a későbbi idők során a használat következtében keveredtek, a gyakorlatban eltanulták egymástól, mert a paraszt éppen úgy bízott a főúr és a főpap tanácsában, mint a nemesekében és megfordítva. A Dunántúlon megtalált ilyennemű kéziratokban természetszerűleg sokkal több a német vonatkozás, míg a felső-magyarországi és erdélyi anyag jobban bővelkedik latin és lengyel eredetű részekben. Ugyanaz áll a szájhagyományokkal kapcsolatosan is. Amint a doktorkodó kéziratok dátumából megállapíthatjuk, az empirikus gyógyítás divatja a mohácsi vésztől fogva egészen a múlt század végéig tartott, habár természetesen az évszázadok folyamán, főleg a pesti egyetem működésével már csökkenni kezdett, csupán a járványos világban a segíteni akarással együtt szaporodtak el újra a betegséget gyógyítani akaró jószándékú kéziratok is. Az 1831. és 1832-i kolerajárvány idején kezdtek rádöbbenni az egyszerű emberek is, hogy milyen szomorú az ország egészségügyi állapota. A megyei hatóságok felvilágosító füzeteket terjesztettek, járványvédelmi rendeleteket bocsájtottak ki, ezekkel kapcsolatosan újult erővel indult meg az empirikus