Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

tartalmuk, a betegségek és gyógyszerek leírásai, nevei, latinos, németes és magyar kifejezései újra és újra ismétlődnek. Sokszor hazai és külföldi gyógyító és füves könyvek variációi és csak kisebb részben eredeti magyar vonatkozások. A török hódoltság egyik érdekes jelensége, hogy még a törökök is gyakran fordultak a magyar házakhoz gyógyító tanácsért. Az Állami Levéltár 1560. december 11-én kelt irata szerint még a budai basa is Paksi János komáromi főkapitányhoz fordult, hogy adjon neki lábfájás ellen való orvosságot. Máskor azt látjuk, hogy különböző füstölőszereket, és fürösztő (feredő) orvosságokat ajánlottak egymásnak. A kéziratos könyveken kívül ismerjük ennek a kornak nyomtatott gyógyító könyveit is, pl. Vályi Mihályét, akinek könyve és írójának különös története mindnyájunk előtt ismeretes. A Történelmi Tár 1903. évfolyamában ismertetik Cserei Mihály (1668—1756), Erdély történetírójának házipatikajegyzékét, amelyben minden volt, amit az akkori időkben gyógyításra felhasználtak. A szepesszombati plébánia tulajdonában volt kéziratos leírás, a felkai evangélikus gyülekezet levéltárában talált kéziratos orvosi könyv, nagyon sok orvosságot tanácsol és ismertetik annak készítését is. Juhász Máté szerzetes (1696—1776) „Házi különös orvosságok, melyek az orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalásokra következő-képpen a betűk rende szerint külön Nyomtatásokból és írásokból szedettek egybe" című könyve többször is megjelent és rendkívül népszerű volt. Ugyanúgy nagyon elterjedt a „Házi Orvosságok, melyek különös munkával egybe szedetvén három részre osztatnak. Ezekhez Némelly közjóknak és a Rozsvirág hasznainak feljegyzése is adatott, Vátz, 1791". Valószínűleg Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános volt a szerzője. Orvosok is írtak népszerű könyveket, pl. dr. Csapó József: „Orvosi könyvetske, a betegeskedő szegénysorsú ember hasznára. Pest, 1791." Perliczi János Dániel könyve: „Medicina pauperum, azaz Szegények számára való háziorvosságokról, 1740." Sok példányszámban fogrott közkézen ez a könyv is: „Néma orvos, az az eggyügyű és hasznos házi könyvecske, a