Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

falusi gazdáknak minden betegségek ellen orvos nélküli segedelmére, Pozsony és Pest, 1812." Ennek a jelszava: „Mikor orvosdoktor közel hozzád nintsen, Jer ide olvasd meg, tán orvosod lészen." Kevésbé népszerű volt Szánótzky György 1763ban megjelent könyve: „Az orvoslás mesterségéről, különbkülönb féle nyavalyák ellen approbált igaz és könnyű orvosságok: melyek rende szerint különb-különb nyomtatványokból és írásokból egybeszedettek Szánótzky György által." Ismerünk ezeken kívül még néhány korabeli nyomtatott népszerű orvosló könyvet, amelyeket orvosok írtak vagy fordítottak. Ezeket a könyveket elsősorban a nemesi családok vásárolták és olvasták, hiszen a magyar parasztság jó része akkor még analfabéta volt, de mégis leszivárogtak a könyvek adatai a nép közé is, mert amint a később következő kéziratokból látjuk, a Paraszti orvosló kéziratok közt is találunk szép számban ezekből a könyvekből kijegyzett részeket. A XVII. századból való Óvári János református pap recipés könyve is, amely a Nemzeti Múzeum kézirattárában van. Erről a Történelmi Tár 1882. évfolyamában olvashatunk ismertetést. A legrégibb orvosi leírás, amit magyar ember szerzett: Aranyasi Gellértfi János lőcsei szerzetes 1473-ban írt kéziratos munkája a pestisről. Különösképp ki kell emelnünk Laskai Ozsvát ferencrendi szerzetes Biga Salutis című nagy művét (Hagenau, 1498), amelyet Palla Ákos ismertetett orvostörténeti vonatkozásaiban az Orvosi Hetilap 1954. év 30. számában. Ezt tekinthetjük ez idő szerint legrégibb magyar, nyomtatott latin nyelvű orvostörténeti emlékünknek. A leprával foglalkozik, annak leírását hippokratészi humorális teória alapján tárgyalja, de mint szerzetes is, a „legszörnyűbb" betegségnek írja le és nem tartja istencsapásnak, amely záloga lenne a túlvilági boldogságnak, hanem fertőző betegségnek. Frankovith Gergely nyomtatott könyve, a „Hasznos és fölötte szükséges könyv . . ." 1588-ban látott napvilágot — amint tudjuk — az első orvosi, illetve gyógyító könyv, amelyet magyar nyomda magyarul állított elő, az Erdőd

y grófok monyorókeréki, Vas megyei nyomdájában. Mánliusz János híres olasz