Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól
darab Batthyány-okmány között rengeteg orvosi vonatkozású van.) Az orvostörténelemnek egyik fontos feladata, a ma már veszendőben levő orvosló kéziratok felkutatása és ismertetése, hogy láthassuk, hogy ezek a becsületes empirikusok nem különcök voltak és még kevésbé kuruzslók, hanem legtöbbször okosan gondolkodó és a gyakorlati tudást felhasználó önzetlen emberek. Természetesen az orvosi kéziratokban is fellelhetjük azt a sajátságos jelenséget, hogy ezek a tisztafejű és gyakran tanult emberek sem tudtak teljesen szabadulni az évszázados babonáktól és akarva nem akarva is visszatértek azokhoz, habár (Pápai Páriz, Nedliczey Vályi Mihály stb.) valamennyi hangsúlyozza, hogy küzdenek a kuruzslás és babonaságok ellen. Különös jelenség, hogy az állatorvoslással foglalkozó korabeli kéziratokban misztikum alig-alig van, vagy mindenesetre sokkal kevesebb, mint az embergyógyító kéziratos könyvekben. A kéziratos orvosló könyvek éppen úgy, mint a korabeli nyomtatott gyógyító könyvek is. általában két főcsoportra oszlanak. Részben a füvek és fák hasznait viszik át a gyógyításba, részben pedig vegyi szerekkel vagy keverékekkel, mechanikai eljárással (dörzsölés, dörgölés, gőzölés, füstölés és masszírozás) és vízzel való gyógyítási eljárásokkal gyógyítanak. Világos dolog, hogy az empirikus gyógyítószerek között elég sokat találunk, amelyek később a tudományos kutatás során át is mentek a valódi gyógyszereink, eljárásaink közé, még több van olyan, melyet hosszú ideig alkalmaztunk, mint jó hatású szert, később kiment a divatból, mert hatásosabb készítmény foglalta el a helyét. A gyógyítószerek elnevezései, annak felkutatása, hogy melyek ősi magyar eredetűek, nyelvészeink külön tanulmánya lenne. Kisebb részét megfejtették ugyan, nagyobb részére azonban ezideig nem került sor. Öreg magyar közmondás, hogy a bajba jutott ember ,.fűhöz-fához kapkod". Amilyen régi, olyan igaz mondás ez és értelme orvostörténelmi szempontokból is mélységesen igaz.
