Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére
formulákat igen kiterjedt diagnosztikai ismeretekre építették fel. Ilyen vonatkozásban —• a fentieken kívül — még az alábbi adatokat találhatjuk: V. tábla. Belső szervek betegségei, a sárgaság, a fej betegségei (elmebaj), a rosszindulatú hasmenés, a gyulladásos kiütés (az asszír szöveg az ,.undort keltő kiütés" kifejezést használja), a vesék gennyedése (kelevénye) és a metszően fájdalmas vizelés. Utóbbi esetben azonban nyilvánvalóan nem a hólyagköveket értették, mert a szövegben ,,meg nem szűnő" és „borzalmas fájdalom" szerepelnek jelző gyanánt és ezért feltehetően prostata hypertrophiát, illetve húgycsőszűkületet figyeltek meg. VIII. tábla. Ismét kitűnő megfigyelésekről számol be. Ez a szöveg a láz különböző formáival foglalkozik. Ebben a szövegben éppen úgy, mint az egyiptomi Ebers-féle papyrusban, a láz nem tünetként, hanem önálló kórképnek szerepel, csakhogy a babilóniaiak igen hamar felismerik, hogy a lázhoz (forrósághoz) a legkülönfélébb egyéb tünetek társulnak. Ezért a „láz" teljesen elveszíti az önálló kórkép jellegét, és empiriás alapon újabb jellemző jelzők segítségével már diagnosztikai csoportokra tagolódik, amelyek a fájdalmas láz, a heves láz, az el nem múló láz és végül a rosszindulatú láz. Külön fogalmat jelentett nálunk a hidegrázás (marus kasäli és Mirubbü). Ugyanez, a megfigyelések egybevetéséből és értékeléséből származó logikai folyamat figyelhető meg a IX. tábla elemzésekor. Ez az szöveg a dögvésszel foglalkozik. A babilóniaiak kétségen kívül felismerték, hogy a járványok, amelyeknek contagiosítását természetesen még csak nem is sejtik, nem egyetlen betegség következményei és empiriás észlelés alapján igyekeznek azokat különböző kórképekre szétválasztani. Ennek alapján megkülönböztetnek fájdalmakkal járó dögvészt, rosszindulatú lefolyású dögvészt, kiterjedt pusztítást okozó dögvészt és végül egy, az emberhez makacsul tapadó formát. A X. tábla a tünetek alapján igyekszik egy kórképet körülhatárolni. A beleknek (vagy talán inkább zsigereknek?) valamely fájdalmas megbetegedését írják le, amely sorvadást