Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére

A babilóniai államvallás és a gyógyászat szerves részévé válik a varázslat, sőt azt tekintik ta gyógyászat legfontosabb eszközének. A babilóniaiak mágiája a nyers természetimádás maradványa, a betegségokozó démonokban voltaképpen az emberhez hasonlóan megtestesítették a természeti tüneményeket (antropomorphia). Az egyiptomi mágia ezzel szemben sosem lépett az államvallás helyére, a gyógyászatban is alárendeltebb jelentőségű maradt és csak mint az isteni csodálatos gyógyulások (theurgia) eszköze került szóba. Voltaképpen a magas műveltségű babilóniaiak saját fejlett logikájuknak csapdájába estek. Általánosítani akartak, gyűjtő fogalmakat kerestek, a betegség okát kutatták és éppen ekkor hagyták el a tapasztalat bevált útját. A gyógyítás terén tehát végeredményéiben érvényre jut a babilóniai alapszemlélet, hogy minden az istenség akaratától függ. Egészen paradox orvostudomány alakul ki. Egyrészt a betegségek terén is kitűnő megfigyelésekkel találkozhatunk, amelyek néha egész testtájékokra vagy rendszerekre, sőt kórképekre vonatkoznak; másrészről azonban gyógyításukat a teljes therapeutikus tehetetlenség és az abba való beletörődés jellemzi. Amíg tehát a gyógyítás nálunk igen primitív eszközökkel történik és minden aktivitást a természetfeletti erőkre akarnak áthárítani, addig betegségészlelésük kitűnő megfigyelő képességre vall. Minél többet olvasom az ún. Rawiinsonféle táblák szövegét, annál inkább meggyőződésem, hogy a babilóniaiak igen fejlett diagnosztikai tudással rendelkeztek. Ismerték a vízibetegséget (asszírul: malia me), a szívtúltemgést (rak-imtu), a vese- és hólyagköveket (simertu), a szívgörcsöt (kisurtu; a leírások alapján feltehetően valóban stenocardias rohamot észlelhettek), a sorvadást (migganu), a bénulást (iskibbu), a fekélyes daganatot (sassatu) illetve sa udnum; kifekélyesedett rák?, gumma? valamelyik Ázsiában honos betegség?), a burjánzó daganatot (nipistu, valószínűleg rák), a rühöt (garabu), a viszkető bőrbajokat (iggituv), a köröm leesését okozó betegséget (talsalov). A Rawlinson-táblák szövegének tanulmányozásakor megállapítható, hogy ezeket a gyógyítás céljából összeállított varázs-