Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére

A BABILONIAK ÉS ASSZÍROK ORVOSTUDOMÁNYA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OSZTRAKA-LELETEK SZÖVEGÉRE Irta: dr. MÉREI GYULA (Budapest) A z egyetemes történelemtudomány és az orvostörténelem •^* kutatómódszerei egymással megegyeznek. Az orvostörténelem éppen azzal vált tudománnyá, határolódott el a műkedvelő tevékenységétől, hogy az általánosan elfogadott történelemkutatási metodikát alkalmazza vizsgálataikor. Az ókori orvostudomány megismerésében különös jelentőséghez jutnak a paleopathológial és paleographiai módszerek. A ninivei, susai és egyéb lelőhelyeken számos olyan feliratot, osztrakát .(oseréptáblát) és egyéb leletet találtak, amelyekből a mezopotámiai orvostudományra vonatkozóan igen megbízható ismereteket nyerhetünk. Különösen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk As ur-ban-Aplu (Assurbanipál, Szardanapal, i. e. 668—626) ninivei könyvtárából való cseréptáblák szövegeinek. A szövegek többsége kétnyelvű (asszír és akkád). A könyvtárban — másolatban — összegyűjtötték a legkülönbözőbb tudományszakkal foglalkozó műveket. Mindebből számos gyógyászati adatot ismerhetünk meg. Különös érdekességet tulajdoníthatunk még a mágikus szövegeknek, bűnlajstromoknak, istenlistáknak, bűnbánati zsolozsmáknak és istenhimnuszoknak is. A királylisták, annalesek, az eponym-kánanok, tehát a historiographikus művek kisebb orvostörténelmi jelentőséggel bírnak. A ninivei könyvtárban olyan régi feljegyzések is találhatók, amelyek még a sumerok (turáni eredet) és az akkádok (sémiek) műveltségére vonatkoznak.