Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

váztatása és mosatása miatt, inni nem akarnak és inkább szomjúságot szenvednek".

74 A cserzővargaság, tímárság nyoma egyébként az 1354-ben, 1368-ban és 1369-ben említett Bőr-Páh helynévben is fennmaradt.

75 Bőr-Páhot Szántó Imre a mai Alsópáhokkal azonosítja.

76 Nem valószínű tehát, hogy a vázolt történeti szakaszban a meleg vizű tó mint fürdő- vagy gyógyító hely számba jöhetett volna. A tó nevét ugyan már 1328-ban is említi oklevél, „locus, vulgariter Heuvyz dictus" formában,

77 ez azonban semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy a környék népe Hévíz néven ismerte a tavat. A tó környéke, a rajta települt községekkel egyetemben csak mint mezőgazdasági ingatlan játszott szerepet, a birtokadományozások, hatalmaskodások, perek stb. tárgyában kelt számtalan oklevél semmiféle adatot sem tartalmaz a tóval, vagy fürdőélettel kapcsolatban.

78 Nem tartozik ugyan szorosan a tárgyunkhoz, mégis szükségesnek tartjuk, hogy Egregy, a mai Hévíz II. kerületének sokszor megcsodált kis templomáról pár szót szóljunk. Szent István 1019. évi adománylevelében szereplő Egruch egy Nagykanizsa környéki hely.

79 Szent István 1024-ben a zalavári bencéseknek adományozza a falut,

80 így feltehető, hogy ma is meglevő templomát a bencések építették. Az említett 1328. évi Szentandráspáh-i oklevél is megemlíti a falut „Villa Egrud" néven. A temetőben levő árpádkori templomot a XII. században román ízlésben építették. A templom legművészibb része a hajó nyugati oldalán emelkedő négyemeletes kősisakos tornya. A felső három emelet ablakai könnyűvé és levegőssé teszik ezt anélkül, hogy stílusából eredő zömökségének ártanának. A XIV—XV. századból eredő gótikus részeket is találunk a templomban. Belsejét 1731-ben barokk stílusban renoválták. 1860ban, 1912-ben és 1938-ban ismét restaurálták a templomot. Déli román ízlésű félköríves ajtaját az idők folyamán befalazták, s csak 1912-ben nyitották meg újra.

81 A gyászos emlékű mohácsi csatavesztés (1526) után ez a vidék is állandó harcok színhelyévé vált. A terjeszkedő török