Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. GÖRGÉNYI GÉZA, PÉCZELI PIROSKA, Dr. SÁGI KÁROLY: Adatok Hévízfürdő történetéhez

hatalom rabló és portyázó egységei unos-untalan megjelentek itt. Ezért alakították át 1550 táján várrá a keszthelyi gótikus plébániatemplomot és a mellette levő kolostort. A széles vizesárokkal és sánccal körülvett vár 50 lovas és 100 gyalogos őrsége a XVI. században még távol tudta tartani vidékünktől a törököket.

82 Nagy híre lehetett már ebben az időben a hévízi tó gyógyító erejének, mint ezt egy véletlenül fennmaradt korabeli levél elárulja. 1577. március 24-én szokatlanul erős vihar zúdult Nagykanizsa vidékére. Villám csapott Kanizsa várának puskaporos tornyába is. A robbanás rettenetes pusztítást okozhatott. Odaveszett Bornemissza János várkapitány felesége, leánya, annak férje, sőt az egész háznépe is. Magát Bornemisszát még élve ásták ki hűséges katonái a romok alól, a kövek azonban össze-vissza zúzták és törték a hős katonát. Április 2-án már annyira magához tért, hogy levelet tudott írni Ernő főhercegnek. „Fölségednek könyörgök, mint kegyelmes uramnak, fölséged adna szabadságot, hogy mehetnék el valahová, hol magamnak orvost találnék, vagy Hévízben doktoroknál ..." Nem tudjuk, eljutott-e a súlyos beteg Hévízre. Azonban kiderül ebből a közel 400 éves levélből, hogy Kanizsán nem volt ekkor még orvos, Hévízen pedig több is működött már.

83 Nem csodálkozhatunk tehát, hogy 1589-ben ismertetést is írnak már Hévízről és gyógyforrásként emlegetik.

84 A szűkszavú adatok egy fejlődő, látogatott, a kor orvosi tudásának megfelelően felszerelt fürdőhely képét vetítik elénk. 1620 körül komoly erődítést kapott a keszthelyi vár, sőt a század közepén a várost vizesárokkal és palánkkal vették körül.

85 A vár és város bizonyos védelmet jelentett a környék számára is, így a török világ harcai közepette is fejlődhetett a hévízi fürdőélet. 1640. június 10-én Sibrik Pál egerszegi várkapitány ezt írja Battyány Ádámnak: „az beteges lábamnak az Hee Vizbe akarnék mennij ..." és engedélyt kér erre Battyánytól.

86 1690-ben Nagykanizsa tornyáról lehullott a török félhold, vidékünkön is megszűnt a török uralom. Szélnek is eresztették