Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

Dr. OLÁH ANDOR: Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. (A népi orvoslás kutatásának orvostörténeti jelentősége)

vai Megyicinszkij Rabotnyik is beszámolt arról, hogy egy Maluskin nevű tajnyinszki lakos híressé vált gyógyításaival, segédeket tartott, maga készítette a gyógyszereket. Híre eljutott az Egészségügyi Minisztériumig és elrendelték a Maluskinféle gyógymódok tudományos ellenőrzését. Az ellenőrzés kiderítette, hogy értéktelenek ezek a gyógymódok.

37 Minálunk, sajátos történelmi fejlődésünk miatt a parasztorvos gyógyító tevékenysége és a háziszerrel élő betegek öngyógyítása kuruckodó jellegűvé vált. Az üldözött népi orvoslást (,,kuruzslás"-t) titkolják és terjesztik; a betegek egészségügyi intézményekben titokban háziszerekkel is kezelik magukat, pl. egy tüdőosztályon streptomycinnel kezelt beteg reggelenként titokban saját vizeletét itta. A parasztorvosok állandóan dokumentálják, gyanúsan hangoztatják, mennyivel sikeresebben gyógyítanak, mint a diplomás orvosok stb. Ezek a tények a diplomás orvosokat sokszor meggondolatlan és erőszakos, célra nem vezető kijelentésekre és tettekre ösztönzik. Megoldásra csak úgy számíthatunk, ha őszintén szemügyre vesszük a népi orvoslás és orvostudomány viszonyát. A látszattól eltérően a népi orvoslás és mai orvostudomány nem áll mindenben, mindig egymással szemben. Az érintkezési pontokon közeledés, kibékülés és fejlődés lehetséges. A népi orvoslás pozitív része az átvett modern egészségügyi ismeretekkel együtt a nép modern egészségügyi kultúráját képezheti. Sok mai európai gyógyszerünket a népi orvoslásnak köszönhetjük. A kínafa kéreg főzet lázellenes hatását a bennszülött indiánok már Amerika felfedezése előtt ismerték. 1630-ban egy maláriás jezsuitát ezzel gyógyítottak meg. Ez a szerzetes tette ismertté a kinint Európában. A bennszülöttek Amerika felfedezése előtt már nagyban termesztették a cocát, mert levelét rágcsálva, könnyebben tűrték az éhséget, szomjúságot, fáradtságot (cocáin). 1775-ben W. Withering angol orvos egy javasasszony házipatikájában talált rá a digitalis levélre. Teájával vízibetegséget gyógyított.

38 A Rauwolfia Serpentina gyökerének alkaloidájából készül a serpasil, a magas vérnyomás és egyes elmebetegségek kitűnő