Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

pától egészen a csípőig tagjaik ízületeiben, midőn tagjaik nehéz és fájdalmas mozgásától hideglelésben voltak, nemegyszer kiáltoztak, jajgatva sírtak, átvirrasztották az éjszakát s bár gyomruk egészséges volt, böjtöltek. A legkisebb mozgás felszította a fájdalmat és növelte hangoskodásukat. Azoknál, akik bővérűek voltak, eret vágtam, azután sisakvirág kivonat (extractum aconiti), narancsszínű kénes antimon (sulphur auratum antimonii) a harmadik leülepedés után salétrommal és rákszemekkel, ugyancsak szasszafrász héjából, szantálfából, bojtorjángyökérből, édesgyökérből, rómaigyökérből ísassaparilla) és kénantimonból, lekötött edényben készült főzet adatott a betegnek, ugyanakkor külsőleg langyos borogatást és fűszeres dörzsöléseket alkalmaztam. A szegényeknek az előbb elmondottak helyett belsőleg fekete kénantimont adtam és bojtorjánfőzetet, fájó tagjaikat meleg gőzölésnek tettem ki. A keletkező izzadság lassanként mérsékelte a bajt, s ha ez nem következett be, hólyaghúzó gyógyítást ( vesicatorium) alkalmaztam, a szükség szerint ezt megismételtem, ami a várt hatásnak mindig megfelelt. Tavasszal a szegények, akiket ezek a betegségek megtámadtak, torzsika (ranunculus sceleratus) hajtását leveleivel összetörve a fájó részre szokták helyezni, ami ugyanazon célt szolgált, mint a hólyaghúzó orvosság (népiesen kikiricsnek nevezik és a betegségben a tapasztalat szerint enyhülést hozott). Ezen idő alatt sokakat keményen kezdett gyötörni a tüdőlob és a mellhártyalob, melyek úgy kezeltettek, mint azt január hónapban bővebben láttuk; akik idejében eret vágattak, azok kilábaltak, s ez a betegség nem vitt el másokat, csak a szerfelett legyengülteket és öregeket. Ezeken kívül majd minden hónapban uralkodtak ebben a megyében a nép között a következő betegségek: csömör, viszketegség és pokolvar. A csömör gyomorémelygést (nausea) vagy ételundorodást jelent, ami vagy nagyon kövér vagy a nagy mennyiségben fogyasztott ételektől veszi eredetét. Akik ebben a betegségben kezdtek betegeskedni, azokat bágyadtság. borzongás, gyomorémelygés, hányásinger fogta el. Ennek a betegségnek gyógy9 Orvostörténeti közi. —10 19 129