Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. KATONA IBOLYA: Az első magyar orvosnő

1903-ban a MÁV Északi Főműhelyében három előadást tartott („Egészségtani előadások nők számára"). Az előadás tematikája: a nő életszakaszai, általános egészségügyi rendszabályok (tisztaság, táplálkozás, levegő, munka, pihenés). Az 1906. évi „Egészség Naptár"-ban cikke jelent meg, mely a konyha egészségügyével foglalkozott. Mélyen átérezte a nő szerepét és erejét a családi életben. Nőtársainak tudását, babonamentes egészségügyi ismereteit, gyors, hathatós segíteni tudását, a betegek helyes ápolását, az emberi szervezetnek felépítését ismertette előadásaiban. Ugyanezt a célt akarta elérni azzal, hogy 1907-ben lefordította dr. Fischer Dückelmann Anna „A nő mint háziorvos" c. munkáját. Ez a mű az egészségápolás kézikönyve, különös tekintettel a nő és gyermek betegségeire, valamint a szülészetre és gyermekápolásra. Dr. Fischer Dückelmann könyve 1900-ban jelent meg németül, és másfél év alatt százezer példányban terjedt el. 1905-ben háromszázezer példány került ki a sajtó alól kilenc nyelven. A könyv előszavában írja Hugonnai Vilma: „korunk mindinkább felvilágosítja az ember életét meg egészségét veszélyeztető ósdi tényezőket, amellett minden ember kötelessége önmagán segíteni és az emberiség érdekében működő fenkölt orvos az önsegélyt nemcsak szívesen látja, hanem tőle telhetőleg támogatja. Tévedésen alapszik azon. vélemény, hogy az önsegély támogatásával az orvos önmaga alatt vágja a fát, mert minél többet tud a saját szervezetének rendes működéséről, valamint rendellenes voltáról a gondolkozó ember, annál inkább keres segélyt ahhoz értő egyéntől betegség esetében". A „Jegyzetek Budapestnek, Magyarország fővárosának erkölcseiről" c. francia nyelvű kéziratában 1886-ban írja, hogy a venereás betegségek gyógyíthatóságáról és lehetőségéről „a nép kezében forgó újságokban kell írni". 1889. június 2-i keltű Aimé Humbert professzorhoz írt levelében utal a fenti jegyzeteire és biztosítja kedves professzorát, hogy véleményét változatlanul fenntartja. Az anya- és csecsemővédelemről 1908-ban a Szabad Lyceum előadássorozatában tartott felolvasásában a magyar csecsemő-