Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. KATONA IBOLYA: Az első magyar orvosnő

tányolni, s így alig érhetik el, hogy valaha is boldogok, sőt csak megelégedettek is lehessenek". A leánygimnáziumok feltétlenül szükségesek, ha magasabb képesítést akarnak a nők elérni. Csak Trefort miniszter tartotta korainak a leánygimnáziumok létesítését, bár az egyetem statútumai kizárják azt, aki rendes gimnáziumot nem végzett. Ezért emelt szót a leánygimnázium létesítése mellett. Az oktatás, a nevelés kérdései élénken foglalkoztatták. Az Országos Nőképző Egyesület Iskolájában, hat esztendeig díjtalanul tanította az egészségtant. Tematikája: a betegápolásról (bemutatásokkal), külön órákat szentelt a gyermekápolásnak; gyermekeink helyes neveléséről; ragályos betegségekről. A szülők és tanítók számára szerkesztett hetilapban a „Magyar Pestalozzi"-ban jelent meg a szerkesztő hat kérdésére adott válasza. A kérdések: 1. Helyesli-e a leánygimnázium eszméjét? 2. Együtt tanuljon-e a fiú a lánnyal? 3. Női tanítók taníthatnak-e fiúkat? 4. A nők társadalmi kiváltságai és a hivatalos állás. 5. Mostoha anyák. 6. A nők felügyeleti munkaköre. A válaszok természetesen a kor nőmozgalmának haladó szellemét tükrözik. Teret kívánt biztosítani a nőknek a fiúk tanításában, lehetőséget követelt a nőknek gimnázium elvégzésére, a női felügyelők szükségességére felhívja a figyelmet. „A nők családi kötelességeiknek nagyobb örömmel és értelemmel fognak megfelelni, mihelyt a tanügy és majdan a közügyek felügyelő hatóságaiban résztvesznek. A nemes feladatok szaporítása megkétszerezi a munkaképességet és örömteljesebbé teszi az életet. A világszerte kibontakozó nőmozgalom nálunk is feltartóztathatatlan társadalmi megmozdulást képez. A magasabb képzést igénylő értelmiségi pályák megnyitása a nőknek sok ellenséget is szerez az együttérzők és harcosok mellett. Hugonnai Vilma küzd a magyar nőmozgalom kibontakozásáért és megerősödéséért. 1899. április 9-én dr. Pap Samu képviselő országgyűlési felszólalásában megtámadta az orvosnőket, felhasználva dr. Mihalkovits Géza egyetemi tanár rektori beszédének a nők tudományos egyenjogúsítására vonatkozó részét, annak összes biológiai argumentumait dióhéjba szorítva. Csergő Hugó, a Pesti