Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. KATONA IBOLYA: Az első magyar orvosnő

Napló belső munkatársa kérte fel Hugonnai Vilmát válaszadásra, mely a lap április 16-i számában jelent meg. Pap többek között azt mondta, hogy a nők fokozatosan elveszítik nőiességüket és „definiálhatatlan lényekké" lesznek. Hugonnai Vilma válaszában ezt írja: ,,ez sem áll, mert a legmagasztosabb tudomány az orvostudomány és ennek elsajátítása a lelkület gyöngédségét és önfeláldozást kíván. Az ilyen állítások rémképei a takargatott önzésnek". Mihalkovits által hangoztatott érvek éppúgy szólnak a jogok mellett, mint ellenük. Korlátozással és fenntartással mondta: ,,ha valaki a fokozott aggodalomból azt következteti, hogy én a női jogok kiterjesztésének ellene vagyok, az csalatkozik. Én nem vagyok az ósdi állapotokban való maradás híve, a jogok megadását helyeslem, sőt az egyenlősítés teljességében találnám meg az igazságot." Hugonnai Vilma utal arra, hogy a nőmozgalom, mint társadalmi mozgalom jelentkezik s mivel nem szórványosan, hanem világszerte, ezért nálunk sem lehet elnyomni. .,A nőmozgalom tisztességes keresetet követel azoknak, akik vagyont nélkülözve, a megélhetés küzdelmében esetleg tévútra kerülnének, vagy munkakört követel a szellemi erő kifejtésére és a közjólét előmozdítására való közreműködésre." Ismerteti, hogy a svájci egyetemek nyitották meg először kapuikat 1868nban nőhallgatóknak. 1870-ig alig-alig jelentkeztek a nők. 1872-ben már 120-an voltak, de az orosz nők a cár ukáza következtében elszéledtek és a nők száma 18-ra apadt. A zürichi egyetemen 1873-ban nyerte el a doktorátust az első nő, Vögtlin kisasszony, aki a következő évben dr. Heim geológus tanárnak lett a felesége. Gyakorló orvosként működött Zürichben. 1873-ban a 120 000 lakosú Zürich egészségügyi ellátásában 9 orvosnő vett részt. Oroszországban 1896-ban 691 orvosnő működött. Svájcban támogatták azt az eszmét, hogy lányokat, asszonyokat nők gyógyítsanak. A zürichi Pflegerinnenschule und Frauenspital-t orvosnők vezetik. Emlékeztet cikkében az 1894-ben Budapesten tartott nemzetközi egészségügyi kongresszusra, amelyen dr. Erismann