Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
Dr. DADAY ANDRÁS: Az első magyar fürdőügyi tanulmányút
AZ ELSŐ MAGYAR FÜRDŐÜGYI TANULMÁNYÚT írta: Dr. DADAY ANDRÁS (Budapest) N em puszta véletlen, hogy Balatonfüred történetének egy ismeretlen részletével foglalkozom. Erre ösztönöz a kies Margitsziget közelségén és a híres budai hévizek szomszédságán kívül az is, hogy rövid időre reflektorfénybe szeretném állítani magyar fürdőink történetének ügyét. Hogy mindmáig nem került sor megírásukra, egyik oka talán abban keresendő, hogy a forrásmunkák vagy hozzáférhetetlenek voltak, vagy ismeretlenül szanaszét porosodtak. Ezeket a nehézségeket már leküzdöttük az Országos Orvostörténeti Könyvtár létesítésével. Most már az orvostörténeti írókon a sor, hogy a lehetőségeket kihasználva, a magyarországi fürdők történetét is megírják itt az ország szívében, éppen ebben a környezetben, hol az orvostörténelem szellemi forrása mellett, lüktető forrásként buzognak a gyógyító vizek. Alig van Európának olyan állama, mely a történelmi Magyarország gyógyvizeinek sokaságával versenyezhetett volna. Sajnos, ez a megállapítás csak a számszerűségre vonatkozik, mert az ország belsejében és határhegységeiben fakadó gyógyvizek nagy része felhasználatlanul maradt és veszett el. Pedig közülük többet már a rómaiak fürdőül használtak, másokat a honfoglalók ismertek, némelyeknek pedig a középkor adta meg fürdő jellegét, hogy azután a török uralom idejében felépüljenek e kor legszebb fürdőépületei. Több évszázados múlt ellenére fürdőink nagy részét még a XVIII. században is kezdetleges állapotban találjuk. Legtöbb 7* — 2-1 99
