Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek
Az elmúlt korszak szigorúan ügyelt a társadalmi tagozódásra és az uralkodó osztály fürdőhelyeit mereven elkülönítette a parasztságétól, noha gyakran épp a falu népe volt a gyógyforrás első látogatója, olykor egyenesen a felfedezője. A válaszfalak ma már eltűntek, kifejezetten parasztfürdőkről napjainkban aligha beszélhetünk. De a fürdőhelyek kialakulásában, a gyógyvizek használatának elterjesztésében parasztságunknak ma is jelentős szerepe lehet. Földtani vizsgálatoknál, tudományos jellegű próbafúrásoknál megtörténik, hogy meleg víz tör elő a mélyből, mire a falu népe legott ott terem és elsőként alkalmazza gyógyfürdőnek a meleg vizet. 112 Kipróbálja a gyógyvíz hatását és így hagyományos tapasztalatait felhasználva, segítséget nyújt a tudományos balneológiának. Jegyzetek A jegyzetekben előforduló rövidítések: Ethn. = Ethnographia. MOE = Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I—IV. kötet. Bpest., 1929—1940. — NÉ = Néprajzi Értesítő. — Tud. Gyűjt. — Tudományos Gyűjtemény. 1 A boszorkányperek aktáiban előfordul csontból fürdő (1584. Komáromy Andor, Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bpest, 1910. 33), békatojásból (1709. Uo. 235), szótlanul hozott kútvízből (1715. Uo. 267), szemétből (1727. Uo. 393), ezerjófűből (1728. Uo. 414) stb. 2 Annak a víznek van gyógyereje, amiben fehér kígyó lakik (Ethn. 1932. 171). A különben racionális fürdőkhöz irracionális elemek is tapadhatnak. Pl. Aki a budai lőpormalom fürdőjében negyvenszer megfürdik, biztosan férjet kap. (MOE. I. 115). A bodajki ásványos fürdőt régóta használják gyermektelen aszszonyok, hogy termékenyekké legyenek (Tud. Gyűjt. 1827. V. 52— 55). :i Az Alföldön reuma, csúz, köszvény ellen a múlt század végén még trágyafürdőt használtak: a beteg nyakig beleült a meleg trágyába (NÉ. 1928. 85). 4 O. v. Hovorka u. A. Kronfeld, Vergleichende Volksmedizin. Stuttgart, 1908—1909. I. Bd. XIV.