Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek
és a vízbe helyezik. Erdélyben a Medgyes melletti Kisbajomi forrás közelében a betegek felütötték sátraikat, lombkunyhóikat, a vizet nagy kádakban használták, a szegényebb betegek számára pedig a földbe gödröket ástak, ezeket vízzel töltötték meg, majd abba izzó köveket dobtak. 72 A vendégek a máramarosi savanyúvizekhez magukkal hozták kádjaikat és a vizet szintén megtüzesített kövekkel melegítették fel. 73 A viski fürdő fejlődésében fokozatok különböztethetők meg: a kezdeti fokon fürdőkád nagyságú üreget vájnak a földbe, a faházban követ melegítenek és azzal melegítik föl a vizet, a beteg a vízben fekszik. Fejlettebb fokon a fakádat szekérrel viszik ki, de ennek a vizét is még forró kövekkel hevítik fel. Végül faházikókat építenek és ott fürödnek a betegek, tehát már nem szabad ég alatt. 74 Ennek a vízmelegítésmódnak főleg Erdély a hazája, különösen a románoknál szokásos. Megjegyzi egyik leírója: 75 az ottaniak az észak-amerikai indiánok módjára csinálják a fürdőt tüzes kövekkel. Kéroly fürdőben minden ház előtt nagy tűz lobog, amin a köveket melegítették. 76 Krasznajáz mellett mély tó van, a betegek a tó szélén gödröt ásnak, abba a tóból vizet hordanak, ha kihűlt a víz, újra melegítik a kövekkel, a tűz állandóan ég. 77 Homoródon régebben a szabadban fürödtek fakádakban, gyékénysátor alatt. Székely munkások a víztartó edényt fatörzsekből készítették a helyszínen, abba tették a savanyú vizet és a forró pataki köveket. 78 Brescaja fürdőben aratás körül a kalotaszegi románok fürödtek: lombsátor alatt, kádakban, főleg a hűléses betegek. Itt is izzó kövekkel melegítik fel a vizet, legjobbnak tartják a vastartalmú tócsákból mert békasó nevű kvarcköveket, Órákhosszat fürdőznek a vízben. 79, így használták régebben Élőpatakot is. A háznál készített fürdőt a kiszolgáló zsellér csinálta, aki tüzet gyújtott az udvaron, abba követ melegített. Amíg azok áttüzesedtek, addig a nagy facsebret vagy a fürdőkádat telehordta savanyúvízzel, utána az izzásig hevített köveket beledobálták. 1843-ban írták ezt, de ahol más berendezés nincsen, ma is használják a vízmelegítés e módját. 80 A szilágysági Magurán a Pokoltó büdös, iszapos vizét ma is kádakba hordják, tüzes kővel felmelegítik és abban
