Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek
fürdenek a környékbeli falusiak. Ketten-hárman vesznek egy jegyet és felváltva fürdenek egy fürdő levében, mert úgy tartják, hogy így nemcsak olcsóbb, hanem hatásosabb is (1942. évi adat). Az említett esetekben a vízmelegítésre nagyobb köveket szedtek össze, de az is előfordult, hogy a fürdőző vagy a tulajdonos nagyobb ócska vasat (rendszerint összetört ekevasat) szerzett be, amit kampóval szedtek ki a parázsból. 81 Csíkban MenaságPotyondon a forrás körül zöld fenyőágakat vertek fel, a vizet tüzes kövekkel melegítették, a betegek 1894—96 táján így heverésztek a tűz mellett, amiben a köveket melegítették. 82 A felsorolt adatok az izzó kövekkel való vízmelegítés elterjedési területéről adnak némi felvilágosítást: elsősorban Erdélyből származnak az adatok, de úgy látszik, régebben északabbra is megvolt (pl. Kassa közelében). Majdnem minden esetben savanyú ásványvizet melegítettek fel, az izzó követ a vízzel telt gödörbe vagy fakádba hajították, a vizet fürdésre használták. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy az izzó követ vízzel leöntötték, vagy más módon gőzfejlesztésre használták volna. A vízmelegítés e formájának indítéka valószínűleg az lehetett, hogy a savanyúvízforrás közelében nem volt megfelelő tűzálló edény, amiben a fürdővizet felmelegíthették volna a fürdővendégeknek, tehát kénytelenek voltak az izzó kövekkel való hevítéshez folyamodni. A vízmelegítésnek e módja fürdő célra ismeretes másutt is. Egy 1860-as évekből származó leírás szerint Kis-Ázsiában a beteg a forráshoz ment, minden szükségeset magával vitt, ott oleander- és platánágakból gunyhót épített, a földbe gödröt ásott, abba a forrás vizét vezette és izzó kő- vagy vasdarabokkal megmelegítette. 83 Az eljárás tehát itt ugyanaz, mint az erdélyi fürdőknél. Ennél azonban közelebbi párhuzammal is szolgálhatunk: Karinthiában Karlsbadban, 1700 méter tengerszint feletti magasságban a vizet úgy melegítik, hogy a vizet kivájt fatörzsbe öntik és abba izzó köveket dobnak. A néphit szerint itt nem a vízben van a gyógyerő, hanem a kövekben, amiket előzőleg gondosan kiválogatnak a patakból. 84 A fentebb idézett leírások szerint Erdélyben
