Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

met orvostudományba. Jellemző, hogy még a Gyógyászat is, midőn egy filozofálgató német orvosnak tanulmányát ismertette, a következő megjegyzést fűzte hozzá: „Neumann szerint a betegség az életerő csökkenése. Tehát a mennyiben az életerőt illeti — metaphysikai valami és így az értelem által föl nem fogható. Neumann ezen határozásával oly idealistának tünteti fel magát, ki azt látszik hinni, mintha eszméinek egyedüli kútfeje az elme volna s az eszme az eredeti, szóval minden, a külvilág csupán látszat. A betegséget nem lehet elvontan képzelni a betegség tárgyától, a szerves testtől, se azt felfoghatatlan valaminek tartani, hanem a szerves test életműködési zavarának ismerni el." (Gyógyászat, 1864. 2.) Ugyanakkor Poór Imre nem látta annak szükségességét, hogy a kórfolyamatok keletkezését valóban tudományos módszerekkel tanulmányozzák. Szórványos tapasztalati adatok spekulatív összekapcsolásával pl. arra a következtetésre jut, hogy: ,,... a váltóláz, önszervi hurut, csúz, vérhas, hányszékelés és önszenvi lob, kelevény, pokolvar, csalány, sömör, izzag, köszvény, Bright vese, rásztkór közötti oki viszony létezik... a kórfolyamat azon egynek látszik a váltólázban és a nevezett kóralakokban." (Gy. 1863. 60.) Egy alig ismert szerző azon adata alapján pedig, hogy Olaszországban a gyapjúinget viselők nem betegednek meg maláriában, tovább következtet: a lázgerjnek egyik tényezője a test melegének és villamának gyors elvonása. Találóan jegyzi meg erre az Orvosi Hetilap tárcaírója: „Ezen ponttal a szerző azon kor lovagjának vallja magát, melyben az erőt még mint valami az anyagtól független önálló tényt tekintették." (O. H. 1866. 16.) Ilyen spekulációk mellett azután nem is döbbenhetünk meg Poór azon megállapításán, hogy a természet bölcs rendszere folytán, ahol a környezeti viszonyok valamely betegséget idéznek elő, a természet ugyanakkor megteremti a gyógyítás tényezőit is. Mindebből láthatjuk, hogy a betegségek anyagi lényegének elismerése egymagában még nem jelentheti a betegség kelet-