Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

Markusovszky az 1857-ben megalapított Orvosi Hetilapban leszögezi : „ ... életre való műveltség pusztán kívülről nem jöhet és nem jött soha, hanem, hogy önálló műveltség, valamint másutt, úgy hazánkban is csak nemzeti alapon és nemzeti nyelven fejlődhetik és virágozhatik föl, sőt, hogy más népek szellemi műveit csak akkor vagyunk képesek teljes becsük szerint méltánylani és értékesíteni, ha irányukban a közös szellemi kincseket illetőleg nemcsak a vevő, de az eladó szerepét is kölcsönösen viseljük." A társadalmi haladással, vagyis abban az időben az ország kapitalista fejlődésével szemben tanúsított álláspontjuk jól kidomborodik abban az emlékiratban, amelyet Balassa, Korányi-? Markusovszky és Jendrassik Jenő 1868-ban a közegészségügy rendezésével kapcsolatban a kormányzat elé terjesztett. „S valamint most, úgy a régi korban is szintén csak azon népeknél találj ÜK különösen kifejlődve az ember egészségét biztosító törvényeket, s az annak kellékeit kiállító, részben csodálatraméltó műveket, melyek az emberi cultura elébbvitelére leginkább hivatva voltak. Mindezen intézmények azonban még fogalmaikban is elvesztek a középkori tudatlan és dogmatikus világnézet uralma alatt, a lakosságot tizedelő járványos kórok isteni csapásnak, vagy ördög művének, gyógyszerüknek pedig a vezeklés és ostorozás tartatott. A felebaráti keresztény könyörület legfeljebb is a már betegeket vette jószándékú, de tehetetlen ápolása alá; praeventiv, közegészségi szabályok még csak nem is sejdítettek. De az újkor nem foglalhatta el azonnal a parlagi tért az egészség fenntartása érdekében. Erre sem természettudományi ismeretei sem műveltsége, sem az állam és társadalom akkori szerkezete és szelleme nem képesítették. Mielőtt ez megtörténhetett volna, az ébredő emberiségnek elébb túl kellene emelkednie a középkor szülte elveken, irányokon és nézeteken, fel kellene szabadítania a lelkiismeretet és meggyőződést, teremtenie tudományt, azután pedig elfoglalnia ezen meggyőződést és tudomány követelte tért a polgári, egyházi és politikai élet körében. Míg a népek emberi méltóságuk és szellemi szabadságuk visszaszerzése véget életre-halálra küzdeni kényszerültek, addig nem volt s nem lehetett sem érkezésük, sem tudományuk az egészséges élet törvényeit, s ezen élet nemzetgazdászati becsét kutatni vagy annak 3* 35