Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

föltételei létesítéséről gondoskodni. Biztosítva kellett lenni előbb az államban e jogoknak, magának az államnak pedig, miután az egymással elentétben álló érdekek küzdőtere, a fejedelmek és szabadalmazott osztályok dominiuma lenni megszűnt, minden emberi érdeket egyaránt védő intézménnyé, valódi közületté kellett alakulnia; a vagyonnak, műveltségnek elterjednie, a békének becses malaszttá válnia." (OH. 1868. 11. sz. 190—191.) Láthatjuk e sorokból, hogy Balassáék a polgári államot osztályok felett álló intézménynek tekintették, amely minden osztály érdekeit egyaránt tekintetbe veszi, a polgári demokráciát pedig olyan rendszernek, amely minden egyén anyagi és kulturális felemelkedését biztosítja. Elgondolásaikban megnyilvánulnak azok a korlátok, amelyeket a polgársághoz való tartozásuk állított elébük és amelyek meghatározták az orvostudomány filozófiai alapjaival kapcsolatos magatartásukat is. A materialista gondolkodás különböző megnyilvánulásait bőven megtalálhatjuk az Orvosi Hetilap 1860 és 1880 közötti évfolyamaiban. E megnyilvánulásokra számos alkalommal a Gyógyászat című lappal való polémia szolgáltatott alkalmat. A Gyógyászatot 1860-ban alapította Poór Imre, a bőrgyógyászat magántanára, aki Czermák professzornak, a nagy cseh fiziológusnak, a hazai élettan úttörőjének ügyével kapcsolatosan kilépett az Orvosi Hetilap szerkesztőségéből. Ettől fogva a két lap állandó harcban állott egymással, e harcról Győry Tibor külön cikket írt, anélkül azonban, hogy kimutatta volna annak mélyebb hátterét. Anélkül, hogy a Gyógyászatban megjelent számos cikk értékét, sőt sokszor haladó jellegét kétségbe vonnánk, meg kell állapítanunk, hogy a Gyógyászat nyújtott lehetőséget a klerikális reakció számára a materialista irányzat elleni kirohanásokra. A Gyógyászat szerkesztősége külön tárcában üdvözölte Hyrtl támadását a materializmus ellen és „félszeg bölcsészeti rendszernek" minősítette azt az irányzatot, amely szerint „a tenyészéleti és szellemi működés az anyagi erők szülöttei". (Gy. 1864. 43.) Az Orvosi Hetilap mellett főleg Jendrassik Jenő és Balogh Kálmán művei szolgáltattak anyagot az 1860 és 1880 közötti