Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban
A MATERIALISTA IRÁNYZAT KIALAKULÁSA A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNYBAN írta: Dr. HAHN GÉZA (Budapest) A XIX. század közepén ugrásszerű fejlődés jelentkezik az orvostudomány történetében. Ez az ugrás egyrészt a természettudomány hatalmás kibontakozásával kapcsolatos. A múlt század ötvenes éveiről írja Engels: „Ugyanebben az időben ... a tapasztalati természettudomány olyan lendületet vett és oly ragyogó eredményeket ért el, hogy ezáltal lehetővé vált nem csupán a XVIII. századbeli mechanikus egyoldalúság teljes leküzdése, hanem a különböző kutatási területek (mechanika, fizika, vegytan, biológia stb.) között a természetben magában fennálló összefüggések kimutatása révén, maga a természettudomány is tapasztalati tudományból elméleti tudománnyá, a nyert eredmények összefoglalásával pedig a materialista természetismeret rendszerévé változott át." (Engels: A természet dialektikája, 207. o.) A természettudományok elméleti megállapításaira támaszkodva az orvostudomány is előlép a spekulációkból, az utóbbi helyét a kísérletek és induktív következtetések foglalják el. Az orvostudomány ugrásszerű fejlődése azonban egyszersmind válasz is volt a tőkés urbanizáció és indusztrializáció által felvetett problémákra, amelyek elsősorban a higiéniára és járványtanra vonatkoztak. Az orvostudománynak a természettudományos alapokra való helyezését elsősorban három korszakalkotó felfedezés tette lehetővé: a sejt felfedezése, az energia megmaradási törvényének