Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 3. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2242)

XVI ÍSS^^^TEHSF alkotmánya. HIPPOCRATES L II. de Diaeta , a

1 Lelkeket közönségefen (oda értvén az emberi Lelket-is) nem egyébnek, hanem a' tüz és a' viz leg-finumabb réfzeinek bizonyos mértékben való elegyedéséből gondolta ki-kerekedni; és igy a

5 tettől tsak materidyimk finumabbságával és jobban mérséklett elegyedésével tartotta külömbözni. ARISTOTELES a' Lelkeket a' tettektől külömböző terméfzetü valóságnak mondotta ; és tökélletefségeikre nézve három karban valóknak tartotta: Animam nutrientem, Animam Jentientem, Animam intelligentem. az az: Tápláló, érző és értő Lelkeknek. Mellyek közül az első közönséges vólna minden teremtett állatokkal: a máfik az Élő állatok'Orfzágában ofztatott-el: a' harmadik tsak az embereknek adatott. Nagy kár vólt, hogy bő vebben ki-nem magyarázta, miben külömbözzenek ezek a' Lelkek egymástol, ha ezek közül mindenik matéria néikül való. Mert egyébként, a

5 mint régen megjegyzették a' Tudófok, ezek a' fzok értelem nélkül maradnak. Thorpas WILLIS-ÍS a' közelebb múlt Száznak vége felé virágzott elmés Ánglus Dottur egy könyvében, mel-