Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 3. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2242)

XVI ÍSS^^^TEHSF alkotmánya. HIPPOCRATES L II. de Diae­ta , a 1 Lelkeket közönségefen (oda értvén az emberi Lelket-is) nem egyébnek, ha­nem a' tüz és a' viz leg-finumabb réfzeinek bizonyos mértékben való elegyedéséből gondolta ki-kerekedni; és igy a 5 tettől tsak materidyimk finumabbságával és jobban mér­séklett elegyedésével tartotta külömböz­ni. ARISTOTELES a' Lelkeket a' tettektől külömböző terméfzetü valóságnak mondot­ta ; és tökélletefségeikre nézve három kar­ban valóknak tartotta: Animam nutrientem, Animam Jentientem, Animam intelligentem. az az: Tápláló, érző és értő Lelkeknek. Mellyek közül az első közönséges vólna minden teremtett állatokkal: a máfik az É­lő állatok'Orfzágában ofztatott-el: a' harma­dik tsak az embereknek adatott. Nagy kár vólt, hogy bő vebben ki-nem magyarázta, mi­ben külömbözzenek ezek a' Lelkek egymás­tol, ha ezek közül mindenik matéria néikül való. Mert egyébként, a 5 mint régen meg­jegyzették a' Tudófok, ezek a' fzok érte­lem nélkül maradnak. Thorpas WILLIS-ÍS a' közelebb múlt Száznak vége felé virág­zott elmés Ánglus Dottur egy könyvében, mel-

Next

/
Thumbnails
Contents