Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)
222 A SEBÉSZI MŰTÉTELEK ELEMI azt az ember olly irányban, hogy végét a bőr felé nyomja; egy segéd két oldalra feszíti a bőrt, a műtevő pedig a volgyeletben tolja az egyenes kusztorát, hegyes szögletet képezve a kutaszszal, egészen végéig, hol aztán azt függőleges irányba emeli, hogy a kutasz végéig minden előtte levő részt elmessen. — 2331. A domború lusztordt kiváltképen fél kórképü metszéseknél használják, és daganatok kiirtásánál, hol annak élével nagyobb kiterjedésű metszést tehetni, mint az egyenes kusztorával. — Gombos kusztorára csupán ott van szükség, hol valami üregben metsz az ember, és a kusztorát csak a bal kéz mutatóujjával völgyes kutasz nélkül vezetheti, — hogy hegyével sértést ne okozzou. — 2332. I Az ollók épen úgy eszközlik a részek elválasztását mint a kusztorák, tudniillik: húzás és nyomás által; csakhogy a nyomás az ollóknál sokkal nagyobb, és minthogy az ollók éle rendszerint nem olly finom, mint a kusztoráké, nem is pontosan összevágó pengéjök éle, hanem egymás mellé simuló; innen van az, hogy általában az ollóval tett metszés nem olly csinos, mint a kusztoráé, a részek kissé mindig összenyomatnák és töretnek, mielőtt clválasztatnának. — Ezen okból némellyek csaknem egészen lemondottak az ollók használásáról. Azonban ezen ártalmakat . mellyek az ollók használásával összekötve vannak, az él kellő finomsága, és a metszésre fordítható nagyobb erő által kikerülhetni. — Eddigelé némellyek azt liitték, liogy az ollóknak, a nélkül hogy megkívántató erős mivoltukat ne veszélyeztetné az ember, nem lehet olly finom élt adni, mint e kusztoráknak. — Nekem vannak ollóim, GÖRCK ügyes műszerész (Instrumentenmacher) által készíttettek, tnelyJyeknek éle épen olly finom, mint a kusztoráké és szintolly erősek.— 2333. Kiváltképen arra szokás használni az ollót, hogy vele az elfajult részeket bizonyos kiterjedésben leszedje az ember, p. o. szaggatott, zúzott sebeknél, az egyenetlen lebenyekről lefüggő húsdarabokat; üszőknél (sphacelus) a féligmeddig már levált pörzskérget stb; igen bujálkodó taplós húsnál; különösen pedig igen puha s engedékeny részek elmetszésére, mellyeknek legkisebb támpontjok (Stützpunct) sincs, p. o. a nyelvszálag bemetszésére, a szájban