Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

222 A SEBÉSZI MŰTÉTELEK ELEMI azt az ember olly irányban, hogy végét a bőr felé nyomja; egy segéd két oldalra feszíti a bőrt, a műtevő pedig a volgyeletben tolja az egyenes kusztorát, hegyes szögletet képezve a kutaszszal, egészen végéig, hol aztán azt függő­leges irányba emeli, hogy a kutasz végéig minden előtte levő részt elmessen. — 2331. A domború lusztordt kiváltképen fél kórképü met­széseknél használják, és daganatok kiirtásánál, hol annak élével nagyobb kiterjedésű metszést tehetni, mint az egye­nes kusztorával. — Gombos kusztorára csupán ott van szükség, hol valami üregben metsz az ember, és a kusz­torát csak a bal kéz mutatóujjával völgyes kutasz nélkül vezetheti, — hogy hegyével sértést ne okozzou. — 2332. I Az ollók épen úgy eszközlik a részek elválasztását mint a kusztorák, tudniillik: húzás és nyomás által; csak­hogy a nyomás az ollóknál sokkal nagyobb, és minthogy az ollók éle rendszerint nem olly finom, mint a kuszto­ráké, nem is pontosan összevágó pengéjök éle, hanem egymás mellé simuló; innen van az, hogy általában az ollóval tett metszés nem olly csinos, mint a kusztoráé, a részek kissé mindig összenyomatnák és töretnek, mielőtt cl­választatnának. — Ezen okból némellyek csaknem egészen lemondottak az ollók használásáról. Azonban ezen ártalma­kat . mellyek az ollók használásával összekötve vannak, az él kellő finomsága, és a metszésre fordítható nagyobb erő által kikerülhetni. — Eddigelé némellyek azt liitték, liogy az ollóknak, a nélkül hogy megkívántató erős mivoltukat ne veszélyeztetné az ember, nem lehet olly finom élt adni, mint e kusztoráknak. — Nekem vannak ollóim, GÖRCK ügyes műszerész (Instrumentenmacher) által készíttettek, tnely­Jyeknek éle épen olly finom, mint a kusztoráké és szintolly erősek.— 2333. Kiváltképen arra szokás használni az ollót, hogy vele az elfajult részeket bizonyos kiterjedésben leszedje az em­ber, p. o. szaggatott, zúzott sebeknél, az egyenetlen le­benyekről lefüggő húsdarabokat; üszőknél (sphacelus) a féligmeddig már levált pörzskérget stb; igen bujálkodó taplós húsnál; különösen pedig igen puha s engedékeny ré­szek elmetszésére, mellyeknek legkisebb támpontjok (Stütz­punct) sincs, p. o. a nyelvszálag bemetszésére, a szájban

Next

/
Thumbnails
Contents