Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 83 Egyetlen egy mód, mi a gyógyulás lehetőségével biztat, a daganat korán való tökéletes kiirtása, vagy azon tagnak elvágása, mellyen a baj fészke van. De ezen bánásmódnak is csak igen ritka esetben van szerencsés sikere , mivel a baj, vagy előbbi fészke helyén, vagy más életműben ismét előjő és gyorsabban halad előre. Különböző időben újul ki ismét a betegség; gyakran a műtételi sebből ismét hirtelen kicsucsorodik a taplós tömeg 3' gyakran csak a hegedés időszakában ; sokszor pedig, miután a seb darab ideig beforrva volt. — XV. Pöfetegek, habarczok. 2064.; S1 . I - t . \ ! v 1 r A pöfeteg (polypus) a takonyhártya felületén eléjovő szabálytalan kinövés, melly mivoltára , alakjára, nagyságára és szái'mazás-módjára nézve nagyon különböző. — Rendesen puha (nyák-hólyagpofeteg) és kemény pöfetegre fhúspöfeteg, rostos pöfeteg) szokták elosztani. 2065; jii A puha pöfeteg hasonló puha szövetből áll, mellynek sejtjeiben nyálkás folyadék van, melly, ha megnyomja az ember, kifoly, s annak következtében teriméje nagyon megkisebbedik, és csak takonynemű bőr marad hátra. — Felülete többnyire kissé egyenetlen, rajta egyes edények terjednek el, mellyeket belsejében nem találhatni; színe fehéres, szürke vagy sárgás, rendszerint egy kocsányon tartózkodik, alakja különböző, és olly irányzatú, mint azon üreg, mellyben kifejlődik; rendesen hirtelen nő,

1 nedves időben nagyobbodik, száraz időben jjedig Kisebbedik. Egyszerre gyakran több van jelen. — 2066. SA kemény pöfeteg többé vagy kevesbbé veres, vagy kékes színű, a véredények sokaságához képest, mellyek benne elágaznak, és fénylő s meglehetős kemény bőrrel 6 +