Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

82 ÉLETMŰVES ELFAJULÁS- V. ŰJ KÉPEZVÉNYEKBÖI. húsdaganatot (sarcoma tuberculatum) hihetőleg egészen megegyezőnek tartja a velőtaplóval. — Mivel ezen véleményt semmi, meghatározottan a gumós húsdaganatra vonatkozó ok nem támogatja, annyival kevésbbé fogadhatjuk el azt, mivel a jelenségek, mellyek a gumós húsdaganatnál mutatkoznak, a velőtaplónál előfordulókkal nem egyeznek meg. — Emez t. i ABERNETHY szerint (az i. h. 51. lap.) különböző nagyságú és színű, merő, gömbölyeg daganatok gomolyodásából (conglomeratio) áll, mellyek egymással sejtes tömeg által vannak öszszeköttetésben. Nagyságuk a borsónyitól a ló-babéig s ezen felül is változik ; színök barnás veres, némellyiké sárgás. — ABERNETHY csak a nyak nyirkmirígyeiben látta. Azok íekélyedésbe, gonosztermészetű, harapódzó fekélybe mentek által és halált okoztak. — Legalább ezen leírás szerint nem egyez meg a gumós húsdaganat a velőtaplóval, és inkább úgy látszik, hogy az rákféie elfajúlás , legalább akkor annak kell venni, ha fekélyedésbe s gyógyíthatlan fekélyekbe állal ment. — 2062. S. A vclőtapló okismeretére nézve serami bizonyost nem mondhatni. Ezen betegség legtöbb esetben minden sejthető távolabbi ok nélkül fejlődik ki, és illyenkor rendszerint úgy találjuk, hogy a baj nincs bizonyos helyre szorítkozva, hanem egyszersmind több életműben üti föl fejét. — Illy körülmények közt rendesen az egész test minősége arra mutat, hogy egyetemes bajban szenved: a betegek bőrének zöldsárgás szine van, mit gyakran tapadós kigőzölgvény borít; örökös nyugtalanító köhögés, nehéz légezés stb kínozza őket. — Habár nyilván látszó egyetemes szenvedést nem veszünk is észre, mégis bizonyos sajátszerű kórszunyt lehetlen nem tapasztalnunk, mellyet legjobban taplós lcórszunynalc (dialhesis fungosa) nevezhelni- Némellykor valami erőművi külbefolyás ezen baj távolabbi oka, és bár illy viszonyok közt gyorsan kifejlődik, mégis befolyása a test egyetemes mibenlétére csekély. — Micsoda egyetemes bántalmak: görvély, csúz, köszvény, bujakór stb vannak befolyással ezen betegség származására, egy általában nincs eldöntve. —- A velőtapló saját tapasztalatim szerint minden életműben kifejlődhetik. Eredeti fészke a sejtszövet (az ebben elterjedt hajszáledények és tengéleti idegek). — A sejtszövetben, mivel az edények számosabban elágaznak, líj edények képződnek, a sejtszövet felporhanyúl, kiizzadás történik, melly a szerint, mint a vér fehérnyés vagy pirnyés része bír túlnyomósággal, fehér, velőhöz hasonló, szürke vagy vereses, barnás színt, vagy pedig mind ezen szint különböző arányban mutatja. — 2063. fl. A velőtapló ellen keveset tehet a gyógymüvészet. A legerősebb etető szerek sem bírják növését korlátozni.