Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

80 ÉLETMŰVES ELFAJULÁS- V. ÚJ KÉPEZ VÉNYEKBŐL rütlen elválasztódás függ a különböző mérsékményt és alkotást, illető viszonyoktól, a vér sajátságos változásaitól a vesék, tüdők, bőr stb betegségeiben, mi által a lobos anyag kiürítése akadályoztatik és a széneny (carbonfcum) bővebb termődése áll elő. — Azon bajok, mellyeket a feketekór lefolyása alatt tapasztal az ember, inkább a feketekórral járó más körülményekre, mint magára a betegségre látszanak vonatkozni , p. o. ide számíthatók: az idült gyúladások, szabálytalan képezvények ugyanazon időbeni"jelenléte, minők: a velőtapló, fene, gumók, vagy a lerakódott tömeg erőmüvi ingerlése és nyomatása. — A feketekór ezen különböző feltűnése szerint megmagyarázható annak különböző lefolyása s hatása az egész test jólétére. — Gyakran sokáig meg van , a nélkül hogy az egészségnek ártana; sokszor mindjárt elvesz a test ereje; gyakran sokáig tart, míg a fekete kór nyílt fekélyesedésbe nem megy által. — Illy esetben a fölrepedt és fakadt daganat nyiladékán fekete, s ha a közelfekvő részek megemésztődtek, evvel vegyes folyadék szivárog kifelé; ezen nyiladékok gyakran ismét beforradnak, gyakran elterjednek és üszök által pusztíttatnak el. — BAYLE : Recherches sur la phthisie pulmonaire. Paris, 1810. Obs. XX. XXI. — LAENNEC: Journal de Médecine par CORVISART. etc. Tom. IX. p. 368. Dictionaire des Sciences médicales. Art. Melanose. BRESCHET : Considerations sur une alteration organique appellé dégéneration nőire, melanose , Cancer meláné etc. Paris, 1821. — C. F. HEUSINGER' Untersuchungen über die anomale Kohlenund Pi gment-Bildurg. Eisenach, 1823. — WALTHER a. a. 0. S. 567. C. A. NOACK. : De Melanosia cum in hominibus tum in equis obveniente. Lipsiae. Cum Tab. aen. III. — W. CULLEN and. R. Carsenell on Melanosis

: in TransactionS of the medico-chirurgical Society of Edinburgh , 1824. Vol. I. p. 264. Th. FANDINGTON : A case of Melanosis with generál observations on the Pathologie of this interesting disease. London , 1826. w. Plat. 2061. Ha az ember a velőtapló előadott jelenségeit a kőkem belső mivoltával összehasonlítja, következő megkülönböztető jelek állanak elő. — A kőkem szövete, mellyet nem kell a megkeményedéssel fölcserélni, mindjárt származása kezdetén kemény, merő, össze nem nyomhaló tömeget képez, melly vékony szeletekre vagdalva félig átlátszó, a állama ollyan mint a porczogóé, rost porczogóé, sőt oly-