Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

64 ÉLETMÜVES ELFAJULÁS- T. ÚJ KÉPEZVÉN VEKBŐL ganatával, vagy az íznedv (synovia) szerfölötti megszaporodásával van összekötve. — Azon bajokat, mellyeket a hegedmények okoznak, ha meg kívülről sohasem mutatkoztak, könnyen tarthatni köszvényes vagy csúzos bántalmaknak. Illy esetben az elsőnél kórhatárzati ismejegyúl szolgálhat: ha azonfelül, hogy a kérdéses egyénben ama kórszuny eddigelé nem volt meg , — a fájdalom hirtelen és közvetlenül az íz valamelly mozgása után s azon esetben, ha már többször mutatkozott a roham, mindig bizonyos mozgás után támadt; ha a fájdalom megszűnik, míg a tag fekvésében egészen nyugton tartatik, mozgás után pedig, és mihelyt legkeA'ésbbé kisérti is meg az ember a tagfekvés változtatását, ismét visszatér, sem a nappal, sem a légköri mérséklet nem hat reá; ha a támadt daganat nyugalom mellett eloszlik , a mozgás pedig aránylag szabadabb nem lesz; és végre , ha a beteg, a már többször tapasztalt roham mellett, történetes mozdulás után4az íz szabad használását közvetlenül ismét visszanyerte. — 2034. tf. Ezen porcznemű testek származását az ízűlésekben gyakran külerőszak előzi meg, de ez nem mindig történik. — Ezen testek tulajdonképeni képződésmódja felett igen különbözők a vélemények. — Némellyek (Reimarus Monro) az ízporczogó elvált darabjainak tartják j 'Flieden szétrombolt ízmirígyekuek hiszi, valami erőszak után; Hunler

2) ugy vélekedik, hogy azok nem egyebek, mint eredetikép edényből kiömlött vér, melly magát élet— művesíti és azon rész minemüségét vette föl, mellyel öszszeköttetésben állott. -—- Sander az íznedv csapadékának (praecipilatum) tartja. — Laennec 3) azon véleményben van, hogy ezen testek az íznedvhárlya (membrana synovialis) külső felületén képződnek/ és lassanként nyomulván az ízüregbe, az íznedvhártyát, melly őket borítja, és a kocsányt képezi, múl tartózkodnak — maguk után húzzák. —- Ezen kocsány a rángatások által, mellyeknek az idegen test kitéve van, lassanként elpusztul, s így aztán az idegen test szabadon marad az ízüregben- — Rlcherand azt hiszi, hogy némellyek ezen lestek közöl életműves képezvéuyek, az íznedvhártya hibás kinövései, mások ellenben életműlelen hegedmények. — Schreger hasonló véleményben van , cs az életmutelen hegedmenyeket, a külképzékenység hatásának tartja, és vagy új képezvényeknek, mellyek a válrokonság törvényei szerint a rendhagyva vegyült íznedvből nőnek össze, vagy pedig kérgesedésnek (incrustatio, s innen van lemezes szerkezete az átmérő-felületen), mire tán néha nyirkhegedmény , gyakrabban pedig a rendszerű ízkésziilvény részei szolgáltatnak alapot. — Azon testek is ide tartoznak, mellyek előbb kocsánvou ültek és róla leváltak: mivel leválásuk után az