Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 65 életművi tenyészés megszűnik, és növekedésük az egyetemes rokonság törvényének vettetik alá, a mennyiben hasonnemű anyagok termődnek hozzájok az őket övtdző íznedvből. —- Az életműves áltermények (producta organica spuria) származása, az ízélelműség belső vegyéletbeli viszonyainak (relatio chemico-vitalis) senyv (dyscrasia) vagy kűlerőszak állal okozott változásában alapszik; ezek a mirigyes zsírkészülvény, a csontízűlés felületét befedő porczogók, sőt a tágosúlt csontfelületnek magának eleven bujálkodásai; közönségesen csonlgöbös (tophicus) természetűek, néha husanyosak, csonttömeggel keresztülszövöttek, csontosak azok, mellyek a csontbol származnak, vagy keményen, vagy lazán függnek össze székök felületével, vagy tőle elválva egészen szabadok, hanem darabos felűletök miatt sohasem olly mozgékonyak, mint az életműtelen hegedmények. — Itt az ízkészülvény mindig többé vagy kevésbbé lobos állapotban találtalik, vagy pedig már anyagi elfajulásnak indulva, mivel különben az életműtelen hegedmények képződése vagy épen nem, vagy csak kevésbbé zavarná meg az ízkészülvény épvoltát. — 1) Neue Bemerkungen und Erfahrungen. I. Th. S. 99. 2) Bei HOME a. a. O. 3) In Dictionaire des Sciences me'dicales. Vol. IV. p. 127. 4) Nosographie chirurgicale. 5 edit. Vol. II. — 2035. S. Ezen különböző vélemények közt, úgy látszik, a Lctennecv adja elő legjobban ezen testek fokonkénti képződését, és bizonyítja be, ez és ami lestek megegyezését, mellyek hasonló módon a herék és hüvelyes hártyájok felületén fejlődnek ki, és gyakran egész merőn állnak, gyakran pedig egészen szabadok. — Tán valószínű is az, hogy azon idegen testek az ízűlésekben, mellyek legkisebb nyomát sem mutatják a hártyás borítéknak, mellyeknek felülete darabos, poros, alkotása inkább lemezes, és a mellyek olly alakúak, mint azon tér, mellyet elfoglalnak, — azon módon származtak, mint amazok, mellyeken a sajátlagos életművezet nyomait vehetni észre, és elválásuk után, csak az ízíiregben való hosszú tartózkodásuk, az ízfők dörzsö— lődése stb által változtatták meg előbbi szerkezetöket. — Egyébiránt ezen véleményt általában érvényes gyanánt nem fogadhatni el, mivel a tapasztalás megmutatta, hogy az ízporczogó részei feloldozódnak, vagy az ízporczogó teriméjében kis csontgöbök (exostoses) képződnek és történetesen kilökethetnek — Jóllehet Reimarus és mások helytelenül elfogadák ezen származási módot, mint általáCHELIUS SEBÉSZSÉGE. IV. K. 5 S