Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. 45 2000. SA fentebb előadott körülményekhez képest, különbözik a kemény agykér taplós kinövése, a kaponya más betegségeitől , a zsacskós-, méz- és kásadaganatoktól, az agysérvtől pedig kiváltképen az által, hogy ez vagy a születéstől fogva megvan, vagjr olly sértése után fejlődik ki a kaponyának, melly a csont állományának vesztésével járt. — Schnieber ugyan azt állítja, hogy ő egy esetet látott, hol a kemény agykér taplója együttszulött volt; de én Seerig-gel 2) együtt kételkedni bátorkodom a kórhatárzat helyes voltán1) Journal von G

RAFE und v. WALTHER. II. Bd. 4. St. S. 641. 2) Az i. 1). 24. 1. 2001. SAzon véleménynyel, mellyet eddigelé elmondottunk a taplós növedék származásáról, s lefolyásáról a kemény agykéren (melly véleményben főleg PVenzel és többen voltak, és a mellyet én saját tapasztalataim és kisérleteim után — miket élőkön és holtakon vittem véghez — csalhatlannak találtamellentétben áll az, mellyet Sandifort, Siebold és TValtJier állítottak föl. Ezek szerint a kemény agy kér taplós kinövése nem egyéb, mint a kemény agykér, kaponyacsontok és a külső csonthártya, főleg pedig azon véredényeknek ugyanazon időben történő elfajulási terménye, mellyek a külső csonthártyától a csontbélbe (diploé), innen pedig a kemény agykérbe mennek szélyel; — a hálóképü szövetnek bujább tenyészése, mi a kapouyacsont két lemeze közt foglal helyet, hová a csont földes részei, folszívatnak és egyszersmind a csontnak húsosoddsa következik be. — Ezen állítást (mellyet már Louis is több esetben vallott sajátjának) Menzel csupán annyiban tartja érvényesnek, mennyiben azt hiszi, hogy eredeti székéül a bajnak, egyedül azon helyet lehet tartani valószinüleg, hová a kórt szülő okok hatottak, még pedig akként, hogy a természetes működések valami módon csorbát szenvednek vagy félben szakadnak, — azon hely pedig, most a külső, majd belső csonllemez , vagy egyszerre mindkettő, vagy pedig a köztök levő szivacsnemű szövet is lehet. — Az i. h. 95. 1. 2002. Azon kórjelek, mellyeket Wenzel ezen betegségben való kórhatárzalának megállapításában használt, egészen